Szemészet, 1944 (80. évfolyam, 1-2. szám)

1944-10-01 / 1-2. szám

15 nagygyűlések előadásainak és bemutatásainak a referálására szorít­kozott 1 íven. 1923-ban ismét nem adták ki, de a nagygyűlés referá­tumát az Orvosi Hetilap — amely egyébként a gyűlések ismertetését évente rendszeresen közölte — különlenyomat formájában megküldte a Társaság tagjainak. Az 1924., 1925., 1926. és 1927-es évfolyamok csak egy kis referáló füzetből állnak. Ez utóbbi számokat azonban nem a Hetilap mellékleteként nyomták, hanem mint a Szemorvostár­saság hivatalos kiadványai kerültek a tagok kezéhez. A közgyűlések jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy 1924-ben a Magyar Szemorvostársaság belépett a Tudományos Társaságok Szö­vetségébe. Továbbá, hogy a 10 év óta vajúdó optikus ügy végre fedél alá jutott, amennyiben 1923-ban megjelent, az optikusipart képesí­téshez kötő új ipartörvény, melynek végrehajtási utasítása 1925. július 1-én lépett életbe. Örvendetes tudomásulvétel végett közli a titkár, hogy a taglétszám 150-re emelkedett. Az 1926-i nagygyűlés kiemel­kedő eseménye a negyedik Schulek Vilmos-előadás, melyet ifj. Imre József tartott „A szem védelme fényszűrő üvegekkel“ címen. A rákövetkező évben Pécsett tartották meg a Társaság szokásos nagygyűlését, melyen az elnök javaslatára az igazgatótanács elhatá­rozta a magyar szemészeti bibliographia összeállítását. A titkárság körlevél útján felszólítást intézett a tagokhoz, melyben kéri, hogy ki-ki gyűjtse össze és küldje be dolgozatainak különlenyomatát. A mozgalom szépen indult, azonban csakhamar abbamaradt. A szer­zőknek nagy hányada nem tett eleget a felhívásnak, s noha a biblio­­graphiára igen nagy szükség volna, elkészítése mind a mai napig nem tudott megvalósulni. A közgyűlésen szóbakerült a Szemészet fel­­támasztásának a kérdése is, s a titkári jelentésből örömmel halljuk, hogy az elnökségnek a lap megindítására irányuló fáradozása máris a siker reményével kecsegtet. 1928-ban valóban egy mindenben a régiekre emlékeztető terjedel­mes szám jelenik meg. A címlapon a szerkesztő mellett ott látjuk Horay Gusztáv nevét, aki mint segédszerkesztő vállalta a lap admi­­nistratiós munkáit. A Szemészetet megjelenése óta a Hetilap előfizetői díjtalan mellékletként kapták. A háború okozta gazdasági viszonyok rosszabbodása következtében a melléklet nyomdai ára azonban olyan nagy fokban emelkedett, hogy terjedelmesebb számok kiadását a Hetilap csak úgy vállalhatta, ha azokat a Társaság külön megfizeti. Hogy a költségek valamennyire megtérüljenek, a Szemészetre külön előfizetést létesítenek, s az évi díjat 5 pengőben állapítják meg. A M. Sz. tagjai természetesen továbbra is tagilletményük fejében kap­ták. Sajnos, a nagy lelkesedéssel elindított „új folyam“ nem jutott

Next

/
Oldalképek
Tartalom