Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

46 Az orvosi pályára készülő tanulóifjúságnak és gyakorlóorvosoknak régi kívánságuk, hogy jó nyelvezetű és megfelelő ábrákkal ellátott kisebb terjedelmű szemészeti műtéttanhoz jussanak, amelyben nemcsak a gyakorlatban bevált és használatos régebbi, hanem az újabb műtéti eljárások is megtalálhatók. A szerzőt kiváló iskolája, az egyetemi oktatás és a műtéti eljárások gyakorlása terén szer­zett sokéves és nagy tapasztalata, már eleve igen alkalmassá tették ezen fontos feladat elvégzésére. Könyvének általános részében a műtéti előkészítést, érzéstelenítést, a szem­rés feltárását, a szem rögzítését, vérzéscsillapítást, a szem műtét utáni védelmét és az utókezelést ismerteti. A műszereket ábrázoló táblázatban azonban még az Arruga-féle tokfogó csípőnek és a Blaskovies-, Horváth- vagy Oláh-féle szemhéj­terpesztő egyikének is helyet kellett volna szorítani. Könyvének második részében a szem és védőszervek műtétéit tárgyalja oly­­képen, hogy a régi, elavult beavatkozások leírásával, mint az általában szokásos­nem terheli az olvasót, ellenben a bevált és fontosabb műtéti eljárásokat részle­tesen ismerteti. Munkájában a legújabb műtéti eljárások is megtalálhatók. A szem belsejében növekedő kicsiny rosszindulatú daganatoknak elektrocoaguiatióval vég­zett gyógyítási lehetősége nagyon vitatható, azért ezen eljárást nem kellett volna megemlíteni. A kiváló ábrákat, úgy. tudom. Kelemen József festőművész készítette. Mindössze 176 oldal terjedelmű tankönyve mindazzal megajándékozza az olvasót, amit egy világszerte híres főnök kiváló tanítványa a szemészeti műtéttan tárgykör éből a legújabb és legnagyobb követelményeknek megfelelően a tanuló­­ifjúságnak és gyakorlóorvosoknak nyújtani képes. Írása nemcsak hazai szerzők nagy megbecsülésére tanít meg minket, hanem azt is megmutatja, hogy kevés szó­val igen sokat lehet mondani. Munkáját a célnak megfelelően tömör, jó magyar nyelvezet és fogalmazás, a műtéti javallatok kifogástalan felsorolása, a legkülönbözőbb beavatkozásokkal szemben tanúsított helyes és elfogulatlan ítélőképesség jellemzi, ezért remélhető, hogy ezen tankönyv a hazai egyetemeken általános elterjedésnek és megbecsülés­nek fog örvendeni. Papolczy Ferenc. Klinik und Pathologie der IJvealtuhcrkulose. Irta: Szabó Gt/orr/;/. Ferenc József Tudományegyetem (Acta med.) kiadása. Szeged, 1943. 202 oldal, 34 ábra. Szerző a volt budapesti 1. sz. szemklinikán 1905—1932 közt ápolt betegek klinikai adatait és kórszövettani leletét használta fel munkájához. 26 év alatt a klinikán ápolt 45.589 beteg közül 771 (1'68%) szenvedett uveatuberculosisban A megbetegedés 64%-ban iritis-iridocyclitis, 22%-ban chorioiditis alakjában mutat­kozott, 14%-ban pedig a gyulladás az egész uveára ráterjedt. 44%-ban mindkét. 56%-ban pedig csak az egyik szem betegedett meg. Az egyoldali folyamat 7(>°/c-ában a megbetegedés a jobbszemre korlátozódott. Az uveatuberculosis az esetek három­negyedrészében a 20. életéven aluli egyének szemét támadja meg A szerző könyvének első részében az irodalmi adatok ismertetése és saját észlelete alapján a megbetegedés pathologiai és pathohistologiai sajátságait tár­gyalja. Statisztikai és histologiai adatai igen értékesek. Gilbert azon régi meg­állapítását, hogy a tuberculosis az uvea gyulladásának legváltozatosabb képét okozhatja, vagyis a megbetegedés a legenyhébb serosus iridocyclilistöl a legsúlyo­sabb paiiophthalmitisig minden alakban előfordulhat, a szerző megfigyelése is igazolja. Könyvének második részében a megbetegedés klinikai kórisméjét igen rövi­den tárgyalja, de annál több figyelmet fordít a legkülönfélébb gyógymódok alapos

Next

/
Oldalképek
Tartalom