Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)
1942-06-01 / 1. szám
8 hályogok, a pupilla területének megfelelően helyezkedik el, szűkült szembogár mellett, tehát erős világításban a látást erősen csökkenti. Alkonyat felé, általában rossz megvilágítású helyeken a pupilla kitágul és a látás megjavul. Nemrégen volt alkalmam a Kaszab-poliklinika szemészeti ambulantiáján egy ilyen hályoggal terhelt famíliát tanulmányozni. Egy 33 éves apa vizsgálatra hozta három kisfiát. Az apának mindkét szemén a fent leírt katarakta zonularisa volt, három fia közül a középső 10 éves fiú mindkét szeme hályogoperált s mint a Bródy-kórház kortörténete bizonyította, mindkét szemén katarakta zonularis miatt történt a beavatkozás, ami a látást 3 méter t—I-* u ii rí i ii i i m * V ✓ j if ^ ^ if * < * f 3. ábra. ujjolvasásról 5/10-re javította. A kis fiú 12 éves nővére és 6 éves öccse teljesen hályogmentesek, normális látásúnk. Kérdéseimre az apa elmondotta, hogy az ő hat testvére közül csak kettőnek nincs hályogja, a többi négy hozzá hasonló bajban szenved. Anyjuknak már fiatal korában mindkét szemén szürkehályogot állapítottak meg. (L. a 3. ábrát.) A behívott testvérek közül egy 30 és egy 28 éves férfi el is jött vizsgálatra, mindkettőnél valóban centrális lencsehomályt találtam. A többi családtag vizsgálata még folyamatban van. A katarakta zonuláris, mint jelen esetben is, főképen dominánsán öröklődik. Az öregkori szürkehályog öröklése sokkal problematikusabb. Nem mintha kevés adat állana rendelkezésünkre, amiből törvényszerűségeit levonhatnék. Erről nincs szó. Nettleship, Groenouw, Gordon, Norrie, Hirschberg stb., stb. munkássága révén nagyszámú és sok generatiós családfát ismerünk, amelyekből a senilis katarakta nagyrészt domináns átszármazása nyilvánvaló. De a hályog öröklött, vagy nem öröklött voltának eldöntése jelent külön feladatot. Ha egy család két-három generatiójában ugyan, de abban az időszakban jelentkezik a hályog, amikor a lencse vitális kapacitása amúgy is lecsökkent, átlátszósága senilis vagy más eredetű szerkezeti és szöveti