Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)

1942-06-01 / 1. szám

6 idő mulva megáll a fokozódás akkor is, ha rosszabb megvilágítás mellett több közeli munkába kezdenek. Sőt tovább menve, egy dán szerző (Sörensen) 400 különböző fajtájú ló fénytörését meghatározva, 32% rövidlátást talál, Behr a hamburgi Ordinarius majmok között észlel 1(M) D-ig is terjedő myopiát. Mindezek a vizsgálatok megdön­tötték azt a felfogást, hogy a közeli munkát felelőssé lehet tenni a rövidlátás pathogenesisében. Viszont a familiáris vizsgálatok százai s Steiger pontos mérései bebizonyították, hogy -- miként már emlí­tettem —■ nemcsak a cornea görbülete, hanem a szem hossztengelye is genikus tulajdonság. Ha valaki genotypusosan nem rövidlátó, akkor az örökléstan mai felfogása értelmében semmiféle közeli munka nem fogja rövidlátóvá tenni, ha viszont genikusan az. akkor a közeli munkától való tartózkodás ellenére is rövidlátó lesz, aminek fokát az életmód, a foglalkozás, a hvgienikus körülmények, tehát a milieu kétségtelenül befolyásolhatja. A rövidlátás phylogenesisében bizonnyal vannak még megoldat­lan kérdések, amelyek válaszra s hiányos fejezetek, amelyek a mai­nál precizebb fogalmazásra várnak, de a rövidlátás örökletes volta ma már vitathatatlan (Clausen). Az öröklés menete — amelyben a férfiak-nők egyenlő arányban vesznek részt — az esetek nagyobb számában recessiv jellegű és homochron módon jelentkezik, ami azt jelenti, hogy nem congenitalis, hanem csak az élet későbbi folya­mán, főképen a pubertás idejében kezd érvényre jutni. Eltérések természetesen vannak s a rövidlátás igen korai jelentkezése sem tartozik a teljesen elszigetelt jelenségek közé. Magam 1935-ben egy akkor ötéves kislányon észleltem ICH) D-s rövidlátást. A kislányt azóta állandóan ellen őrizhettem s ma, 12 éves korában, a rövid­látás még alig haladt tovább 1 *0—1*5 D-val, noha már hat iskolai esztendő van mögötte. \ kislány szülei jó szemű, normális fény­­törésű emberek, az anyai nagyanya azonban 15*0 D-s rövidlátásban szenved. A normális phaenotypusú, de genotypusában terhelt anya conductorként szerepelt a két nemzedék kö­zött. (L. az 1. ábrát.) A fénytörési rendellenességek harmadik csoportja az asligmatis­­mus, amelynek lényege a szaruhártya sajátos jellegű cvlindrikus görbülete s ennek következtében a két főmeridian közötti törési differentia. Ez az anomalia az előbbi két ametropiával ellentétben főképen domináns módon öröklődik. (Hess, Javai, Leibovitz, Speng-

Next

/
Oldalképek
Tartalom