Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)
1942-06-01 / 1. szám
21 távolság és a gyujtótávolság közt eltérés keletkezik, s a két érték alapján kiszámított dioptria is más lesz. E különbségre való tekintettel, valamint az egyszerűbb számítás kedvéért a focustörés (Brechkraft) helyett bevezették a felületi törés fogalmát (Scheitelbrechwert), ami abból áll, hogy a lencse erősségét nem a focustávolság, hanem a lencsefelszín centruma és a lencsefocuspont közötti távolság, az ú. n. Schnittweite reciprok értékével jelölik. A szemüvegszekrényben lévő próbaüvegek is a felületi törés szerint vannak elrendezve, mégpedig úgy, hogy a concavlencsék rendes focustörés szerint, a convexek pedig olymódon, hogy a concavok erősségének megfelelőleg azok hatását közömbösítsék. Ezek szerint a convex üvegek közül + 10-0 D.-ásnak azt vesszük, amelyiket egy ismert — 10-0 D.-jú biconcav üveg hatástalanít. Visszatérve a fősíkokra, még egy fontos jelenségre kell felhívnom a figyelmet. Ez az, hogy helyzetük csak bi üvegnél szimmetrikus, csak ezeken halad a lencse felsővonalán. A hajlított üvegeken a fősíkok nem középen vannak, hanem oldalt. Hajlított convex üvegeken a domborodás iránya felé térnek el, hajlított concav üvegeken pedig a homorú oldal felé, s minél hajlítottabh a lencse, annál távolabb kerül a fősíkja előre vagy hátra. Mivel a correctio mindig adott távolságra vonatkozik, mégpedig a lencse hátsó fősíkjának a távolságára, előállhat az az eset, hogy ha egy szemet próbaszekrénybeli bi üveggel corrigalunk, s a bi üveg értékét — bár ugyanolyan távolságban —, de hajlított formában írjuk fel, az elkészült szemüveg fősíkja távolabb vagy közelebb kerül, mint ami az optimális correctiónak megfelel, s a látás nem lesz vele tökéletes. A hajlítottságból eredő eltérés concav üvegek esetén oly csekély, hogy nem jöhet számításba; convex üvegek használatánál ezzel szemben jelentős értéket érhet el, s ennélfogva hibás correctiót okozhat. A könnyebb érthetőség kedvéért vegyünk elő egy példát. Az 1. sz. ábrán olyan lencséket láthatunk, melyeknek felületi törése neutralisatióval + 12-0 D.-át tesz ki, s melyeknek hátsó felszíne minden esetben ugyanazon távolságban van a corneacsúcstól. E lencséken megfigyelhetjük, hogy a convex üveg domborításával párhuzamosan hátsó gyújtópontjuk a távolpontból mindinkább előretolódik, minekfolytán a szemüveg + szemből álló optikai rendszer gyújtópontja szintén előrevándorol a retina síkjából, s ugyanígy előretolódnak a fősíkok is. Mindennek a következménye az, hogy a lencse felületi törése megnövekszik, tehát a correctio relative túlerőssé válik. Érdekes megfigyelni -— noha semmi gyakorlati jelentő
