Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)

1942-06-01 / 1. szám

A budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Szemklinikájának közleménye. (Igazgató: Imre József dr. egy. ny. r. tanár.)

A szemüveg optikai helyzetének befolyása a látásélességre*

Irta: DR. GYÖRFFY ISTVÁN egyetemi tanársegéd.

A szemészeti optika azt tanítja, hogy a nem accomodáló nyugvó szemben éles kép csak akkor keletkezik, ha a végtelenből jövő sugarak a szem hátsó gyújtópontjában, emmetrop szem esetén a retina síkjában egyesülnek. Ha a szem fénytörőrendszerének gyújtópontja a retina elé vagy mögé esik, elmosódott kép keletkezik, s az ilyen fénytörést ametropiásnak mondjuk.

Az ametropia fokát a fősíkrefractióval mérjük, ami a szem elülső fősíkja és a távolpont közötti távolság reciprok értékével egyenlő. E szerint, ha egy myopiás távolpontja 25 cm, a fősikrefractio A =-----= — t'O D. Mivel a szemüveg azonban nem a szem

fősíkjában áll, hanem jóval előtte, rendszerint a szem elülső focuspontja közelében, a fősíkrefractio sem egyezik a korrekció értékével, hanem attól többé-kevésbbé eltér. Épp ezért az ametropia fokának a megjelölésére helyette inkább a korrekciós fénytörést, vagyis a focusrefractiót használjuk, annak ellenére, hogy ez utóbbi a fősíkrefractióval szemben magában nem ad absolut értéket. A fősíkrefractiót ugyanis csakis a távolpont határozza meg, míg a focusrefractio függ egyrészt a korrigáló szemüveg erősségétől, másrészt annak a szem elülső fősíkjától mért távolságától, amit d-vel szoktak jelölni. Mint látni fogjuk, a d nagysága szerint minden ametropia többféle erősségű üveggel is korrigálható, ennekfolytán a focusrefractio is az ametropiát illetőleg csak egy relativ számot ad, melyet csak akkor

* A Magyar Szemorvostársaság 1942. február hó 28-i tudományos ülésén tartott előadás.