Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
12 ben 129, 11 tag esetében 1 *20. (Érdekes, hogy az 1-26 = f 2 szorzót Sulzer már 1899-ben, illetve az ugyanazon, de fogyó geometriai sor quotiensét, 0-79-et John Green már 1869-ben ajánlotta. A reciprocitás itt is helyes: 1*26.0*79 = 1). Vizsgáljuk meg helyességére nézve ebből a szempontból pld. a közkedvelt Snellen-táblát (4. ábra). Ennek 0-1 -tői 1-ig, tehát Vso-től 5/s-ig 7 tagja van: 5/ 5/ 5/ 5/ 5/ 5/ 5/ / 50’ / 30’ / 20’ /15’ / 10! / 7! / 5* A megfelelő 7 tagú számtani sor: 0, 17, 34, 54, 68, 85, 102. Az ebből alkotott geometriai sor: 1, 1-48, 2-19, 3'24, 4'79, 0'8, 10, illetve első tizedesre kikerekítve: 1, 1 5, 2 2, 32, 4'8, 7, 10, ugyanez ötödökben felírva: 5/ 5/ 5/ 5/ 5/ 5/ 5/ / 50’ 133! / 25’ /17> /10! / 7’ / 5" Miként látjuk, a Sncí/en-tábla sorozata a geometriai sortól (főleg felső felében) kissé eltér, ezért reciprok sora nem is szimmetrikus. De az eltérések először nem lényegesek, másodszor gyakorlati szempontból éppen fontos kikerekítések, mert jól definiált határértékeket jelentenek. Mindent egybevetve, azt kell mondani, hogy a 7-tagú Snellentábla progressiója, ha nem is tökéletes, gyakorlati szempontból jó. Az 1 és 10 közé eső tagok számának 7-nél többre történő növelése azonban kívánatos, mert minél több a tag, annál szőkébb az a szélesség, amelybe valamely meghatározott érték beleesik, tehát annál pontosabb a vizsgálat. Az előbb vázolt módon felírhatjuk a 8, 9, 10, 11, 12, stb. tagú sorozatot és megvizsgálhatjuk használhatóság szempontjából. A 8. 9, de különösen a nemzetközi tábla 10 tagú sora geometriai haladvány formájában igen kedvezőtlen. Csak ezt a tO tagú sort írom fel: Arithmetikai: 0, 11, 2'2, 3’3, 4-4, 5'5, 6'6, 7-7, 8'8, 9'9. Geometriai: 1, 13, 16, 2, 2-8. 3-6, 4'6, 5'9, 7-6, 10. Nem érdemes vele bővebben foglalkozni már csak "azért sem, mert a 11 tagból álló sor csupa kimagaslóan jó tulajdonsággal rendelkezik (5. ábra). Először is arithmetikai sora tizes számrendszerünknek egész számaiból áll; 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10. és így t. k. ez a sor az, amely megfelel Monoyer, Landolt, stb. ama követelményeinek, hogy a sorozat ne térjen el mindennapi életünk tizes számrendszerének egész számaitól.
