Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)

1941-06-01 / 1. szám

10

Másodszor, mivel a quotiens állandó, az értéknövekedés vagy fogyás ugyanaz marad, tehát a sorozat egyenletes, azaz azonos számú kis, közép és nagy értékekkel rendelkezik.

Eszerint Monoyer, Landolt, Dufour és mások igen érdekes érvelései ellenére is, egyedül a geometriai sorozat a helyes. Hogy azonban mi legyen a quotiens, az nem függ tetszésünktől, mint azok gondolták, akik geometriai haladvánvban szerkesztették tábláikat, 0-8-tól 1'3-ig terjedő különböző szorzókkal.

3. ábra. Geometriai haladvány és reciprok sora.

A hányadost bizonyos feltételek eleve meghatározzák. Hogy miképen kell ilyen, a Weber—Fechner-féle psychofizikai törvényt követő progressiót megalkotni, arra az élettannak igen egyszerű eljárása van, amelyet azonban szerzőink, úgylátszik, nem ismertek.

Először is meghatározzuk a két határértéket, amelyen belül a geometriai haladványt fel óhajtjuk állítani. Ez esetünkben 1 és 10, mert a tábla min. separabileje l’-től 10'-ig terjed. Azután megállapítjuk, hogy a két határérték közé hány tagot kívánunk beiktatni és ennek megfelelően felírjuk a számtani haladványt 0 és 100 között (0 numlog-ja u. i. 1). Az így kapott számok numerus logarithmiai minden további nélkül szolgáltatják a helyes mértani haladványt.

A logaritmus táblából kikeresett első tag egyúttal a sorozat quotiense is. Ez pld. 7 tag esetében (Snellen-tábla) 148, 10 tag eseté-