Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)

1941-12-01 / 2. szám

5

Kereste a munkát. Ez volt éltető eleme. Mindenki bámulta szorgalmát, munkásságát. Az embereket is munkájuk szerint becsülte.

Mint klinikus — és ez volt elsősorban — a klinikáját mintaszerű magaslatra emelte. A klinika hármas feladatát mindenkor hangsúlyozta: az oktatást, a gyógyítást és a tudomány művelését. A klinika e hármas munkája nyitott könyv volt, amelybe mindenki beláthatott. Szeretett tanítani, egyetemi előadásai egy egész orvosgeneratiónak hosszú ideig örök emlékei maradnak. Betegbemutatásai és hozzáfűzött egyszerű, klasszikus diagnosztikus és therápiás megjegyzései jól ismertek. Olyan beteganyag állott rendelkezésére — a tanításban erre helyezte a fősúlyt —, amely a szakorvosok érdeklődésére is számíthatott volna. Az előadások második felét a tananyag rendszeres tárgyalása követte, szem előtt tartva a gyakorlati vonatkozásokat. A klinika tudományos munkájáról és általános orvosi kérdésekről is állandóan tájékoztatta hallgatóit. Így előadásai sohasem voltak unalmasak. A medikusnak nemcsak „tanára“, hanem atyai barátja is volt. Együtt érzett tanítványaival, kívánságait meghallgatta, kérdéseire szívesen válaszolt. A műtéteknél megjelenő medikusnak maga magyarázta el a műtéti előkészítést és a beteg kórelőzményeit. Az egyetemi előadások megtartását a tanár legfontosabb kötelességének tartotta és csak a legritkább esetben helyettesíttette magát. Mivel beteg alig volt és évközben szabadságra sem ment, tanítványai csak ritkán tarthattak helyette előadást.

Mint vérbeli gyógyító orvos a klinika gyógyító munkáját nagyon a szívén viselte. „Salus aegroti. .nála húsbavágó valóság volt. Minden klinikai betegről tudott, háromszor tartott hetenkint vizitet és minden beteget megnézett. Az ambulantián beteget csak a neki való bemutatás után vagy engedélye alapján lehetett felvenni. Ez a klinikán uralkodó „centralisztikus“ rendszerből fakadt. Nem tagadható, hogy ennek sok értelme és haszna van. Az ember csak akkor látja be ennek helyességét, amikor már saját osztálya van. öregedő adjunktusa sem restelhette a Professorának azt a beteget bemutatni, akit fel akart venni. A felelősség egy olyan nagy intézetben, amelyben 15-—20 orvos dolgozik, másképen el sem képzelhető. Egységes rendszert jelent ez a gyógyításban, az operálásban, a betegekkel való bánásmódban. Csak így lehet iskolát nevelni. Ez a rendszer érvényesült természetesen a klinika administrativ munkájában is. Minden aktát, leletet látott és aláírt. Minden érdekelte őt, ami a klinikán történik és mindent jelenteni kellett. Jó emberismerő volt, hamar felismerte munkatársai és alkalmazottai jó és rossz tulajdonságait, ha nem is vonta le mindig a consequentiát.

Szeretett operálni, de tudott is! Bámulatosan könnyű és finom keze mesteri módon fogta a kést. Született szemoperateur volt. Műtétéit az egyszerűség jellemezte .Kímélni a szöveteket“. Sok-sok évvégi jelenté-