Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
Üléstudósítások. A Magyar Szemorvostársaság tudományos ülése 1941. március 8=án. Klinikai közlések: 1. Nónmj Tibor: lriscíjstúkról. Két, hályogmütét után fejlődött és egy 43 év előtti sérülés után keletkezett csarnok-iriscysta esetről számol be. Az első két szem enucleatióra került, ezeknek szövettani képeit demonstrálja, míg a harmadik súlyos iridocyclitis és következményes glaukoma miatt észlelése alatt van. Felhívja a figyelmet azokra a körülményekre, melyek a szemen áthatoló sérülés vagy műtét után epithelcysták képződéséhez vezetnek. A csarnokban lévő hámtömlők mindig komoly jelentőségűek az okozott gyulladások és tensiofokozódás miatt. Ezért hangsúlyozza a korai felismerés és kezelés fontosságát. A diagnosist a corneal-mikroskoppal való vizsgálat megkönnyíti. Kezelésére a szerzők elsősorban a röntgent és rádiumot ajánlják. A röntgennek csak nagyobb adagjaitól (3—4 alkalommal, összesen 1200— 1500 r.) várhatunk — legtöbbször csak múló — eredményt. Elektrolysis, diathermia és cauterisatio jöhet még szóba. Bizonyos esetekben a tömlőnek műtéti eltávolítása a gyökeres megoldás. Hozzászólás: fíadnót Magda két esetet mutat be, amelyekben a szaruhártya fekélyes szétesése után jutott a szaruhártya liámja a szemgolyó belsejébe. Az első eset 5 */í éves fiú, keratomalacia, enucleatio halál után történt. A szaruhártya szétesett, az iris előesett, de középen nem záródott a seb, hanem fistula keletkezett, a hám a felszínről beburjánzott a szemgolyó belsejébe. Második eset: 49 éves férfi, valószínűleg ophthalmoblenorrlioea utáni leukoma, secundaer glaukoma. Az iris a szaruhártyához lapszerint lenőtt, heges. A heges szaruhártya és iris között többrétegű laphámmal bélelt kis cvsták és a szaruhártya hátsó felszínén egy laphámsziget. Imre József: Az iriscysta elnevezés tévedésre adhat alkalmat, ezért ajánlatosabb az „epithel-cysta a mellső csarnokban“ kifejezés. Ezek implantatio vagy liámbecsúszás révén állnak elő. Műtétet indokoltnak tart akkor, ha kilátás van teljes eltávolításra. Egyébként a besugárzás jön szóba (Ascher). Legutóbbi esetében kettősosztatú tömlőt sikerült teljes egészében eltávolítania. Ha tehát a cysta műtéti úton megközelíthető, operálandó! Majoros János: 1932-ben bemutatott esete két szempontból érdemel figyelmet: egyrészt mert szabályos oktaéder kristályok voltak a sériüéses iriscysta fenekén, másrészt mert az eltelt idő alatt nem növekedett. 4
