Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
45 sokféle gyógyítóeljárást követelt. (A szemfenéki betegségek is valószínűleg ez alatt a kórjelzés alatt vannak elrejtve.) A 26 sósszem-gyulladásos (ophthalm. serosa) beteggel sok gondja, baja volt Malatidesnek, hisz ezeknek nagy része már országokat. városokat kóborolt végig, segítséget keresve. A betegség okát a kor felfogása szerint a kosz, moszat, bélpokol, ótvar, lengyelkor idézte elő. Jellemző volt a szemhéj puffadása, a forró csípős szemkönnyezés, mely az arcbőrt is kirágta. A nehezen gyógyuló betegségnél mézgás és kénesős szemvizet, párolgó vánkosokat, érvágást, gerinchosszában köpölyözést, mustármagos lábfürdőt rendelt. Belsőleg nem hanyagolta el a hashajtó és vértisztító szereket. A csipás szemgyulladást (ophthalm. calanosa) 2.3 esetben találjuk feljegyezve. Oka nyáron a hűvös esőzés, ősszel a ködös idő. Gyógyítása cinkes alvadókkal olyan szerencsésen sikerült, hogy egy esetben sem fordult ki a szemhéj. Néha a kényszerpislogás, szemhéjrángatódzás és könnyözön ellen kámforos szereket kellett igénybe venni. A sennyes szemgyulladás (borophthalmus) ugyancsak 23 esetben fordult elő főleg a zsidóknál („zsidók házi keresztje“). Főleg a riihnek erős gálicos lúggal történt hirtelen leszárítása után jelentkezett. Az alapbetegség gyógyításán kívül a tisztaságra (lakás, ruha) észszerű táplálkozásra, tisztító szeszes italok fogyasztására fektette a fősúlyt. Helyileg veres szemvizet alkalmazott. A kénköves fürdőt is ajánlotta. Izzadás után hidegvízzel történt mosakodásnál 21 esetben találunk feljegyzést a csúzos szemgyulladásról (ophthalm. erysipelatosa). Ennél a betegségnél viszketés és nyilamlás közben a szemhéjak rózsaszínűvé váltak, majd megduzzadtak. („Rózsaszem.“) Később a szem feliére is megpirult. Helytelen kezelés miatt „a szemhéjak fekélyesek. puffadtak, dudorgók, evesek, a szembőr fekélyes, a szemfény szegletes, a szivár összerepedt, elrongyolódott, gömbje meghomályosodott, a szem belső részei elváltoztak, a megbomlott szemgolyó felpüffedt, hogy üregében sem fért.“ Az elváltozás végül is holtig büzlő szemdaganattá alakult át. Malatides ilyen esetekben életmentés miatt a szemgolyó teljes eltávolítását javasolta. Ha a beteg kellő időben fordult szemorvoshoz, az hideg agyaggal borogatást ajánlott. A betegség előrehaladott állapotában inkább száraz meleget alkalmaztak. A csúzos, himlős, paráznamételyes, sennyes és mirigyes szemgyulladások után keletkezett szemhéj, szembőr és golyó fekélyesek közül 21-en jelentkeztek orvos elődünknél. Tisztántartás, lápiszozás idán mind meggyógyultak. 13 feketehályogos beteg is megfordult a pozsonyi rendelőben. Betegségüket hidegleléssel, méhgyengeséggel, ütéssel, himlővel, eves
