Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-06-01 / 1. szám
15 meg, ami teljesen elég változatosságnak. A gyakorlatban azonban még így sem tudott gyökeret verni, mint fő. vagy pláne kizárólagos objektum. De ez nem baj. A Landolt-gyűrűnek nem is ez a feladata. A Landolt-gyürü megszakításának látószögében jut egészen egyértelműen kifejezésre az a minimum separabile, amely az egységesítés alapjaígy a Landolt-gyűrű standard, amelyhez minden más tárgynak, jelnek, számnak, betűnek igazodni kell, ha a látóélesség vizsgálatához lel akarjuk használni. Tehát nem a vizsgálati objektum, bár lehet annak is használni. 4. Betűk, számok, egyéb jelek. A gyakorlati kivitel tárgyai tapasztalat szerint voltak és minden valószínűség szerint maradnak is: a számok és betűk. A Landoltgyűrüre, vagy egyéb jelre csak kivételesen szokott sor kerülni. Ha a szám, vagy betű, vagy egyéb tárgy úgy van szerkesztve, hogy felismerési távolsága megegyezik az azonos értékű Landoltgyűrű felismerési távolságával, akkor isognostikusnak mondjuk. Ha a betű és a gyűrű a látószögben egyezik, akkor isogoniásnak nevezzük. Kívánatos az volna, ha az összes számok, betűk, jelek, isognostikusak és egyúttal isogoniások lennének. Ez azonban, tekintve a felismerésben szereplő sok tényezőt, a psychikai faktort, az individuális különbségeket, a felismerés relativitását stb.-t, olyan feladat, amely csak bizonyos megközelítéssel oldható meg. Hogy milyen nehézségek merülnek fel, arra sok példát lehetne felhozni. A debreceni szemklinika kísérleteiből csak egyet említek: Ha a Landolt-gyűrű felismerési értéke 1, akkor a teljesen azonos alakú C betűé 091, tehát 9%-al nehezebb. Ennek magyarázata az, hogy a felismerés t. k. nem más, mint a retinális kép identifikálása valamely emlékképpel. A Landolt-gyűrű esetében ennek csak a 4 irány valamelyikével kell megtörténnie, a C esetében viszont nagyszámú, részben egymáshoz hasonló betű egyikével. Ez jóval nehezebb szellemi feladat, ami a 9%-os felismerési csökkenésben jut kifejezésre. A relatív és abszolút felismerés közötti nagy értékkülönbség és a relatív felismerésben jelentkező ingadozás további nehézség. Lehetséges és előfordul pl., hogy valaki azonos retinális kép esetében valamely betűt egyszer már 20, máskor csak 15—12 méterről identifikál. Ez az oka annak, hogy azok a szerzők, akik betűk és számok felismerési értékével foglalkoztak: Green, Guillery, Gebb és Löhlein, Löhner, stb. sok szempontból homlokegyenest ellenkező eredmények
