Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-12-01 / 2. szám
46 eltérései nem haladják meg a 10%-ot; ennél nagyobb pontosság a felismerés relativitása miatt nem érhető el. Magáról az oxyoptriáról ez a javaslat nem emlékezik meg. Nincs meg a kényszerítő szüksége az oxyoptriának, mint volt a dioptriának,, mert a látóélesség értékeivel ritkán kell számtani műveleteket végezni. De ez nem akadálya a Blaskovics-táblák elfogadásának. Sőt ezeknek a tábláknak segítségével el lehetne érni, hogy idővel az oxyoptriát is mindenki megismerné és megkedvelné. A Magyar Szemorvostársaság feladata volna a Blaskovics-táblákat nemzetközileg elfogadottakká tenni. * Az előadás után Elnök néhány keresetlen szó kíséretében átnyújtja Kettesy professornak a Kopits János szobrászművész által készített, Blaskovics Lászlót ábrázoló emlékplakettet, melyet Előadó meghatott szavakkal köszön meg. II. Tudományos ülés október 6-án d. e. «(‘mutatások és klinikai közlések: 1. Mihályhegyi Géza: Az érintkező kagylók tapadásának vizsgálata. Az üvegcornea és a szaruhártya közé jutott (vagy juttatott) levegöbuborélc helyzetéből és sajátságos viselkedéséből sikerült olyan eddig ismeretlen törvényszerűséget megállapítania, amely a szaruhártya érintkezéséről pontosan tájékoztat és az eddig használt módszereknél sokkal egyszerűbb. A levegőbuborék centrális nézésnél többnyire a szaruhártya szélén felül helyezkedik el. Ez a levegőbuborék felfelénézéskor a VI. órának megfelelő helyre fut le. Oldalranézéskor mindig a nézés irányával ellenkező oldalra fut. Tehát a levegőbuborék nem minden esetben felül foglal helyet, ahol a víznél könnyebb voltánál kellene elhelyezkednie. A légbuborék csak akkor nem fut a leírt szabály szerinti helyre, ha ott a kagyló szorosan fekszik. Ha a szaruhártya közepét érinti az üvegcornea, a levegőbuborék félkörnek megfelelő utat tesz meg, amíg a nézéssel ellenkező oldalra jut, vagyis kikerüli a cornea közepét, ahol nem tud átjutni az érintkezés miatt. Ha a levegőbuorék nem kerüli meg a szaruhártya közepét, hanem egyenesen fut át a cornea közepe előtt, azon a helyen nincs érintkezés a kagyló és a cornea között. Hozzászólás: Kettesy Aladár: Az érintkező kagylók további jelentősége tapasztalata szerint az, hogy olyan ferdetengelyű asztigmiákat ki lehet velük küszöbölni, amelyek pápaszemmel nem javíthatók kielégítően. Hozzászóló maga is hordott kísérletképen különböző gyártmányú érintkező kagylókat, el is érte velük, hogy látása 80-ról 120/o-ra emelkedett. Azonban három órán túl a bekövetkezett elborulás miatt egyiket sem tudta hordani. Kétségtelen, hogy a kagylók helyes tapadásától függ hordliatóságuk, ezért igen fontos a tapadás minden részletét kideríteni. 2. Radnót Magda: A retinaszakadás localisatiójának kérdéséhez. A retinaszakadás localisatiója nagyfokú leválás esetén nehezebb, mert tükrözésnél és transilluminatiónál hátrább lokalizáljuk a szakadást, mint ahová az
