Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-12-01 / 2. szám
23 jelenségekkel kapcsolatban szemkidülledés, körkörös ideghártyaleválás keletkezett. Wassermann-r. negativ, Meinicke-r. -j—|—K A szemet ugyancsak érhártyasarkoma gyanúja miatt távolította el. A mikroskopos vizsgálat azonban retrochorioidealis vérzést mutatott. Ugyanígy érhártyasarkománál is, a daganattal semmiféle összefüggésbe nem lévő positiv tuberculin- vagy Wassermann-reactiót kaphatunk. Ez a lelet azonban a sarkoina jellemző szemfenéki képe esetén, ismétlem, nem ellenbizonyíték. Egyéb szervek előrehaladott rákja kezdeti sarkoméhoz hasonló érhártyaáttétet okozhat. A szemfenéken ilyenkor rendszerint több körülírt elődomborodást látunk, melyek igen gyorsan növekedve csakhamar ideghártyaleválást okoznak. A belgyógyászati vizsgálat azonban a kérdést mindig eldönti. A legkülönbözőbb okok miatt az ideg- vagy érhártya körülírt helyén támadt vérzés-gyulladás gyógyulásakor keletkezett hegszövetet a burjánzó pigmentepithel, mint ismeretes, feketére színezheti s így E. Fuchs által nagyfokú myopiánál a sárgafolton leírt fekete folthoz hasonló elváltozás keletkezhet a szemfenéken. Az ilyen „pseudosarkomának“ nevezett (Meller) elváltozás rosszindulatú daganat gyanúját keltheti. A szemfenék kisebb körülírt, néha előemelkedő barnásfekete festenyzettsége esetén helytelen érhártyasarkomára gondolni. A klinikai tapasztalat és mikroskopos lelet bizonyítja, hogy ilyen kezdeti alakban sohasem fordul elő. Az összetévesztésre talán alkalmas igen ritka, az ideghártyán áttört „praeretinális“ sarkoménál a daganat saját szövete jól látható, a szomszédságban pedig mindig lapos idgehártyaleválást is találunk. Michel által leírt fibroma, fibrochondroma a sarkoméhoz hasonló lehet. Az ideg- és érhártya egyéb betegségei, mint pl. a retinitis circinata, retinitis exsudativa externa (Coats), úgynevezett „scheibenförmige Entartung der Netzhautmitte“ (Junius. Kuhnt), avagy a különféle szemfenéki elváltozásokhoz társuló retrochorioidealis vérzés, műtét után keletkezett érhártyaleválás, ideghártya alatti cysticercus stb. az elkülönítő kórisme szempontjából csak az előrehaladottabb érhártyasarkománál jöhet számításba. Arra a kérdésre, bogy a kezdeti érhártyasarkoma szemfenéki képének kialakításában milyen szöveti elváltozások szerepelnek, a daganat mikroskopos lelete ad választ. A mi anyagunkból a legkisebb véletlen leletként felismert érhártyasarkoma kórelőzményét és klinikai leletét Grósz Emil „Über das Sarkom der Uvea“ című közleményében az Arch. f. Augenheilkunde 1929-ben megjelent kötetében leírta. Mi a következőkben ezen eset mikroskopos leletét ismertetjük,
