Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-12-01 / 2. szám
20 alakban futó, elmosódott barnásán festenyzett csíkkal két részre osztott, alul-kivül mindinkább ellaposodó, a környezettel összefolyt halványszürkés-sárga színű előemelkedés latható. (3. ábra.) Az ideghártya az elváltozást fedi, erei kanyargósabbak, de mindvégig jól láthatók. Az elődomborodás szomszédságában az ideghirtya körkörösen, laposan levált, halvány szürkés-sárga, a felső, erősen fénytörő hullámos esik által határolt rész kivételével a szomszédság felé mindinkább pirosas színt nyerve, az épbe folytatódik. A látóidegfőtől kifelé, kisebb tócsaszerű vérzés, a szemfenék széli részén néhány részben festenyzett chorioiditises góc látható. Belgyógyászati vizsgálat, Wassermann-r. negatív. Kórisme: Chorioiditis inveterata o. u. Sarkoma chorioideae o. sin. A baloldali szemfenéki elváltozás, annak ellenére, hogy mindkét oldalon régi chorioiditises gócokat találtunk, jellemző képe alapján az érhártyasarkoma mellett szólt s ezért a szem eltávolítását megajánlottuk, de a beteg nem egyezett bele. Ellenőrző vizsgálaton többszöri felszólításra sem jelentkezett, ezért sorsát nem tudjuk. Az előbbiekben tehát három, a látóidegfő szomszédságában és a sárgafolt helyén keletkezett szemfenéki elváltozást ismertettünk, amelyek közül az elsőt nagy területen és tömegben az üvegtestbe burjánzott. erősen festenyzett daganatszövet, a másodikat a daganatnak az ellenőrző vizsgálat alkalmával erősen az üvegtest felé domborodó lényeges megnagyobbodása alapján már klinikailag is biztosan, a harmadikat pedig nagy valószínűséggel kezdeti érhártyasarkomának mondhattunk. Lange-lámpával való átvilágítás mind a három esetben negativ volt. Az áttéti érliártyacarcinoma lehetőségét kizárhattuk. A szem eltávolításába a betegek nem egyeztek bele. így ezen esetekkel kapcsolatban a kezdeti érhártyasarkoma kórszövettani leletéhez adatokkal nem szolgálhatok. Egészen bizonyos, hogy később, amikor a daganat tovább növekedve súlyosabb szempanaszokat fog okozni, ezen szemek mégis csak eltávolításra kerülnek. Ezt az időt közleményemmel nem vártam meg, mert a későbbi állapot mikroskopos lelete felvilágosítást már nem nyújtana a minket érdeklő kezdeti szöveti elváltozásokról, legfeljebb csak az amúgy is biztosnak látszó klinikai kórismét erősítené meg. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataink alapján a kezdeti érhártyasarkomára jellemző szemfenéki képet röviden a következőkben határozhatjuk meg. Az ideghártya többnyire kerek vagy ovális területen előemelkedik, szürkés-fehér, szürkés-sárga színű, gyakran felhőszerű rajzolatú. Az elődomborodás határán körkörösen vagy részben laposan levált és elmosódott szürkés-sárga-fehér színű, néha finoman ráncolt, majd mindinkább pirosas árnyalatot nyerve, az ép ideghártyába átmenet nélkül folytatódik, erei jól láthatók. Egyes helyeken, különösen a széli részeken, finom halvány sárgás-barna elmosódott, vagy sötétebb, körülírtabb foltos festenyzettség látható.
