Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)

1940-06-01 / 1. szám

(Közlemény a debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Szem­klinikájáról. Igazgató: dr. Kettesy Aladár, egy. ny. r. tanár.) Adatok a látókérgi angiospasmus tünettanához. írta: Dr. TATÁR JÓZSEF tanársegéd. Azok a múló vakságok, melyek commotióval kapcsolatban szok­tak fellépni, a látókéreg funkcióira vonatkozólag kevés adatot szolgál­tatnak; egyrészt, mert a restitutiós fázis igen rövid, főképen pedig azért, mert az öntudat elvesztése következtében önmegfigyelés nem jöhet szóba. Sutter11 ugyan két olyan esetről számol be, ahol az ön­tudat visszanyerése után visszamaradó amaurosis egy-két nap alatt tel­jesen és minden utókövetkezmény nélkül gyógyult, de a restitutiós fázis fokozataira vonatkozó adatok ennél a két esetnél is hiányoztak; talán azért, mert az öntudatzavar a látás restitutiója alatt is fennállott. Ritkán észlelhető asthenopiás panaszokat ír le Aubineau,1 öntudat­zavarral járó, nagyrészt autóbalesetekkel járó koponyatraumák után Ezeket az asthenopiás panaszokat a szerző a commotio syndromájába tartozó nem ismert organikus bázisú tüneteknek tartja. Ezzel szemben igen sok adatot nyújtanak és tanulságosak azok az occipitalis tünetegyüttesek, melyek eklampsiánál fordulnak elő, annál is inkább, mert a histopathologiai kutatások az utolsó két évtizedben fényt derítettek a görcsök és a látászavarok keletkezési módjára. Még nem régen az volt az általános nézet az eklampsiások kérgi vakságára vonatkozólag, hogy az csak functionalis zavar és legfeljebb az agy­­oedemával hozható okozati összefüggésbe. A huszas évek eredményei kimutatták, hogy pathogenesis szempontjából az érrendszernek domi­náló szerepe van. Már Sio/i8 is leírt 1924-ben érelváltozásokat, azonban ennek a faktornak nem tulajdonított nagyobb szerepet az eklampsia tüneteinek előidézésében. Csak v. Bruunmühl6 és Benőin ismerték fel a tünetek előidézésében az érrendszer el­változásainak (angiospasmus, stasis) domináns, jobban mondva közvetlen patho­­genetikai szerepét. E két szerző vizsgálatainak alapján kiderült, hogy az eklam­psiások boncolásánál található makroskopiai lelet: az agyszövet oedémája, lágyu­lása, vérzései funkcionális keringési zavarok következtében jönnek létre. Hinsei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom