Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-06-01 / 1. szám
22 A beteg 15 éve cukorbajos, egy testvére — állítása szerint — cukorbajban balt meg. Négy évvel ezelőtt, 1935-ben, az Egyetemi Szemklinikán vizsgálták elsőízben a látását s akkor mindkét szemén retinitis diabeticát észleltek. A bal szemén, amelyen most előrehaladott szürkehályog van, később, állítólag thrombosis venae centralist állapítottak meg valahol, amit a szürkehályog miatt természetesen most már nem tudunk megfigyelni. A további vizsgálat a régen meglevő és alig kompenzálható diabetesen kívül csak mérsékeltebb fokú hypertoniát állapított meg. Vérnyomás: 180—100 Hg mm. Vizeletben 2'5% cukor. Vércukor 333 mg% napi kétszer 40 egységnyi insulinadagolás mellett. A vér-cholesterin ugyancsak igen magas: 296 mg%. Ha mintegy összefoglaláskép egy mondatba akarnánk sűríteni az eddig elsoroltakat, akkor a következőket mondanánk: egy diabeteses betegnek, akinek hypercholesterinaemiája is van, a szemfenekén cholesterin-kristályok észlelhetők. Vagyis ez az eset a szemészeti érdekessége mellett bizonyos pathophysiologiai kapcsolatokra utal: nevezetesen a diabetes és a hyperchloresterinaemia egyrészt, hypercholesterinaemia és a cholesterin-kristályok kiválására másrészt. Ezekről csak annyiban óhajtok néhány szóban említést tenni, amennyiben a cholesterin-kristályok keletkezéséhez magyarázatul szolgálhatnak. Ismeretes, hogy a diabetes alkalmával a szervezet nem képes a szénhydrátokat kellően felhasználni tüzelőanyagul s így energiaforrásul a zsírokat használja fel. A zsír-anyagcserezavar következtében azonban a zsírok is tökéletlenül égnek el s ilyenkor a neutrális zsírok a lipoidokkal egyetemben a véráramba kerülnek. A vér zsírtartalmának emeléséhez jelentékenyen hozzájárid a cholesterin mobilisatiója is. A hypercholesterinaemia a diabetes kórképének, a szerzők egyöntetű véleménye szerint, igen gyakori velejárója (Stepp, Rusznyák, Acél és mások). így Acél egy sorozatos vizsgálat alkalmával a vizsgált betegek 92%-ában talált a normálisnál nagyobb vércholesterin-értékeket. Sokkal kevésbbé egyöntetű a felfogás a hypercholesterinaemia és cholesterin-kristályok közötti kapcsolatról. All ez különösebben azokra az esetekre, amikor vérzés nincsen a szemben s a csarnokban, üvegtestben látható cholesterin-kristályok keletkezésére vonatkozólag az érfalak szerepét, viselkedését is fokozottabban kell tekintetbe venni. A különféle elméletek és felfogások ismertetésére most nem óhajtok kitérni. Adott esetben joggal feltételezhető, hogy a kristályok helyén a szemfenék más helyein most is látható vérzésekhez hasonlóan ugyancsak vérzés volt, amelyből, a vér egy részének lassú felszívódása mellett, a kóros zsír anyagcsere következtében az addig colloidális állapotban levő cholesterin kristályos alakban kivált. A szerzők egy része — Boehmig, Goldschmidt, Wagenmann — különös fontosságot tulajdonít a vérzéseknek, hypercholesterinaemia esetén. De ugyancsak elképzelhető az is, hogy a kristályok a régi és később zsírosán elfajult
