Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-06-01 / 1. szám
16 C) Szemészeti alkalmazása. Szemészeti vizsgáló módszerként Kleefeld vezette be a sárga fényt. Részletesexi ismertette az előállításhoz szükséges feltételeket, valamint (10%) monochrom lévén, kisebb kifáradás és káprázás; a gyengébb a különböző ipari és laboratóriumi modelleket. Duke—Elder szerint kielégítő sárgás-zöld fényt nyerünk a következő szűrőkkel: Wrattenzselatinszürő (22. és 52. sz.), Kodak—Wratten-szűrő (61. sz.) és naphthol B glycerines filter (Friedenwald). E szűrőkkel azonban nem monochromatikus sárga fényt kapunk! Ö focalis megvilágításra használta. Ilyenkor jól látszanak a pórusok, lanugo, a Meibommirigyek szájadékai, a tarsalis kötőhártya ereződése, a kötőhártya alatti vérzés, a szaru apró hámhiányai, melyek 1%-os methylenkékkel Zeiss-féle nátrium-gőzlámpa. megfestve még jobban előtűnnek. A szivárvány fakó, színehagyott. Keratitis parenchymatosa ereződése, valamint kötőhártya alatti és mellső csarnokbeli vérzés jól előtűnnek. A plan tükörrel a közegek zavarai tanulmányozhatók; a skiaskopia pontosabban végezhető, mert a pupilla nem szűkül meg és ezért a vizsgálat axialis. A mellső segmentum fényképezéséhez is felhasználható (panchromatikus lemezzel). Végül Baklcer simulatio leleplezésére is ajánlotta: Philips-féle lámpával megvilágított látáspróbák a látó szeme elé helyezett vörös szemüvegen át nem láthatók, tehát a „rossz“ szemmel olvas a beteg! Mindezen vizsgálati módszerek azonban nem járnak különösebb előnyökkel. Annál fontosabb a monochromatikus sárga fény felhasználása tükrözéshez, melynek értékére Kleefeld, Serr és Ballantyne hívták fel a figyelmet. A legalkalmasabb fényforrás a Zeiss-féle natrium-gőzlámpa, melyet a Magyar Szemorvostársaság 1938. május 21-i ülésén mutattam) be.
