Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)
1939-06-01 / 1. szám
33 Az életkor szerinti megoszlás figyelemreméltó. Rendkívül magas a gyermeksérülések száma. A 14 éven aluli gyermekek sérülése az összes sérüléseknek kb. egyharmad része. A foglalkozási ágak szerinti megoszlást tekintve, Budapesten a felnőttek összes szembalesetének kb. 60%-a ipari, 16%-a mezőgazdasági baleset, kb. 10% verekedés, merénylet miatt sérült, a többi véletlenség. A foglalkozás szerinti megoszlás természetesen nagyon változó lehet az intézet helye és környékének ipari, vagy mezőgazdasági jellege szerint. A balesetek végső kimenetele és a szemgolyó későbbi sorsa a sérülés nagyságától, illetve kiterjedésétől és a szem belsejének anatómiai változásaitól függ. A szaruhártya kisebb áthatoló sérülése, ha a szemgolyó belső részei nem sérültek, meggyógyulhat anélkül, hogy a szemgolyó zavartalan müködésképességét csorbítaná, feltéve, hogy a pupilla előtti terület érintetlen és a sebzés után fertőzés nem történt. Áll ez főleg az éles, nem roncsolt szélű, hasított sebekre és az olyanokra, amelyeknél a seb hosszúsága nem nagyobb, mint a szaruhártya átmérőjének fele. Ha a csarnok hosszabb darabon nyílt meg, mint 5—6 mm, vagy pláne, ha a sérülést okozó tárgy a szaruhártyát átmérőjének egész hosszában áthasította, akkor a szem, illetve a látás megmaradása nagyon kétséges, még akkor is, ha a szaruhártya áthatoló sérülése más bajjal, pl. iriselőeséssel nem bonyolódott volna. Rendszerint hiábavaló a leggondosabb szaruhártyavarrat, vagy más gyógyító beavatkozás. Eleinte szépen gyógyulhat a seb, de egy-két hónap múlva szinte szabályszerűen bekövetkezik a szaruhártya behúzódása, eltorzulása, ami a látást tönkreteszi akkor is, ha a lencse ép maradt. Ennek a behúzódásnak az oka a sebszélek között képződött forradásszövet zsugorodása. Lássuk ennek mechanismusát. A hegszövet húzó hatása mindig az erősebben rögzített rész, jelen esetben a seb két vége felé irányul. Az óraüvegalakú szaru szövetében levő hegszövet zsugorodás közben mindinkább elveszti íveltségét, kiegyenesedni iparkodik. Közben magával húzza a szaruhártya szomszédos részeit. Ennek eredményeképen a szaruhártyán a sebvonal irányában behúzódás támad. Hogy ez mit jelent az astigmia, illetve látás szempontjából még akkor is, ha a szem többi része ép, azt mindnyájan tudjuk. De itt még nincs vége a bajnak. A sérüléses uveitis a másik szemen sympathiás gyulladást is okozhat. A sklerán ugyanez a sérülés kimenetele. Ha a skleraseb hosszabb, a leggondosabb ellátás ellenére is belnizódás támadhat a szemgolyón, de természetesen a sklera mérsékelt behúzódásának hatása a látóélességre kevésbbé káros, mint a szaruhártya legkisebb görbületváltozása. A szaruhártya 3
