Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)

1939-06-01 / 1. szám

(AM. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Agykutató Intézetéből. Igazgató: Dr. Miskolczy Dezső egyet. ny. r. tanár.) Féloldali vaksággal kapcsolatos elváltozások a látóközpontokban. Irta: DR. CSERMELY HUBERT M. Kir. Erzsébet Tudományegye­tem kórbonctani intézetének gyakornoka. Igazgató : DR. ENTZ BÉLA egyet. ny. r. tanár. A iractus opticus rostjai a corpus geniculatum lateraleban vég­ződnek; Monakow szerint azonban csak a rostok 80%-a, a többi a pulvinarba és az elülső ikertestbe megy. Legújabban azonban Balado azt állítja, hogy az összes rostok előbb a corpus geniculatum latera­­leba vonulnak, innen kisebb részük, átkapcsolás után, az elülső iker­testbe, túlnyomó részük pedig a Gratiolet-féle látókisugárzás útján a látókéregbe jut. A corpus geniculatum laterale réteges szöveti szer­kezetű. Hat rétegből áll: peripheriás és centrális nagysejtű, peri­­pheriás és centrális középnagysejtű és peripheriás-intermediaer és centrális intermediaer középnagysejtű rétegből (Minkowski). Tisz­tázni kellett, hogy a keresztezett és nem keresztezett rostok egymás­sal összevegyülve, vagy pedig kiilön-külön végződnek a corpus geni­culatum laterale rétegeiben. Minkowski mind állatkísérletekben, mind embernél azt találta, hogy a keresztezett és nem keresztezett látóidegrostok rétegenként váltakozva végződnek; féloldali vakság­nál azok a rétegek, melyek a túloldali külső térdes testben elsorvad­tak, ugyanazon az oldalon épek és fordítva. Minkowski e felfogását támogatták Horányi, Chasan, Sántha, Schroeder, Balado és mások megfigyelései. Ezzel szemben állt Henschen észlelése, aki a külső tér­des test összes rétegeiben talált sorvadt sejteket. Minkowski azonban ezt úgy magyarázza, hogy Henschen esetében nemcsak féloldali vak­ság, hanem a másik oldalon papillo-makularis neuritis volt. Alábbiakban a mi észleléseinket ismertetjük féloldali peripheriás vaksággal kapcsolatban a corpus geniculatum lateraleban és a látó­kéregben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom