Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)
1938-06-01 / 1. szám
39 lazítása szerint várható lett volna és a nitrit viselkedése a csarnokban is nagyon szabálytalan. Mindez érthető, hiszen erős vér- és érméregről van szó, amely már néhány perc múlva súlyos zavarokat okozhat éppen a capillarisokban. Ennek felel meg az is, hogy a nitrit a vérben már igen rövid idő múlva nem mutatható ki, vagy csak kis menynyiségben. A methaemoglobinképződés egyébként már a vér barna színéből felismerhető. Ha nitritet in vitro friss vérrel keverünk össze. 6 óra múlva már csak a fele mutatható ki. Eredmény: Az atropinnak a szemben való tartós megmaradásának okaként több körülmény jön tekintetbe. A pupilla tágassága nem lehet döntő, mert ezt homatropin, cocain, adrenalin is létrehozza. Az üvegtestnek kétségtelenül van szerepe, de hogy mekkora, az eddigiek alapján bizonyossággal nem állapítható meg. Szerepe azonban kisebbnek látszik, mint ahogy az ember gondolná. Igaz, hogy az atropin nehezebben mutatható ki az üvegtestben, mint a csarnokvízben és a quantitativ kimutatás bizonytalan, mert a benne lévő aktív szöveti anyagok a bélmozgásokat befolyásolják. Mindenesetre tekintetbe kell venni, hogy a macska üvegtestje a csarnokvízhez képest kisebb, mint az emberé, tehát emberben több atropint tud az üvegtest felhalmozni és ennek következtében hosszabb ideig visszatartani. A vér felől, tehát a vér-csarnok-gát megbolygatása nélkül a csarnokvízbe juttatott krystalloidoknak (glukose, salicyl) eltűnését az atropin kísérleteim szerint nem befolyásolta. Az atropin tehát ezeknek a kísérleteknek értelmében nem tömíti a vér-csarnokvíz-gátat a csarnok-vér irányban, legalább is a vizsgált diffusibilis anyagokra vonatkozólag. Egy másik kérdés, vájjon az atropin ebben az irányban nem hozhat-e létre tömítést a folyadékra vonatkozólag. A kísérletek, amelyek ezt a kérdést eldönteni hivatottak, folyamatban vannak. Azt a körülményt, hogy az atropin a szemben oly sokáig megmarad, az üvegtest nem magyarázhatja meg teljesen, sőt fontosabbnak tartjuk azt, hogy a csarnok-vér-gát az atropint nem ereszti ki. A kémiai vizsgálatokat a belklinika laboratóriumában, Jendrassik professzor személyes felügyelete alatt végezték, akinek e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki. A számos állatkísérletnél segítségemre voltak munkatársaim: dr. Brand Imre és dr. Radnot Magda. IRODALOM. Alma Gaedertz, Zbl. f. Opht. 35. 337. gyüjtőreferatum. — Baurmann, Graefes Arch. 114. 276. — Braun, Arch. Augenheilk. 106. 99. — Csapody, Magy. orv. arch. 27. 151. — Cushing, Zbl. f. Opht. 4. 236. — Fischer, Ernährung und Stoffwechsel des Auges. Erg. der Physiologie. 31. kötet, — Arch. Augenheilk. 98 41., 100/101.
