Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)
1938-06-01 / 1. szám
20 A II. táblázat 1. és 2. esetében az összfénytörés kevesebb, mint amennyi a tényleges szarugörbület és átlagos tengelyhossz összegéből adódnék (pl. 3-5 D myopia helyett csak 0-75 D), tehát feltehető, hogy a tengelyhossz az átlagosnál rövidebb és így e szemek a myopiás fénytörés ellenére is hypermetropiás alkatúak. A 3. esetben hasonló elgondolás alapján a tengelyhossz éppen normális, tehát a szem alkatilag (a szarutól eltekintve) emmetropiás; a többiben pedig, ismét azonos okokból, a tengelymyopia kisebb, mint az összmyopia. Hogy a szarui görbület milyen lényeges szerepet játszik valamennyi esetben, azt az anisometropia és corneális görbület összevetéséből látjuk. Mindig azon az oldalon nagyobb a myopia, amelyen erősebb a corneális görbület. Ez az utóbbi körülmény megnyugtató abból a szempontból, hogy a lencse konstansok szerepe a fénytörés változásában (Trón) jelentéktelen s így elhanyagolható. Egyelőre nincs olyan klinikai módszerünk, amellyel a lencse felszíneinek görbülését, vastagságát stb.-t az ép szemben lemérhetnénk, hogy a szarui görbüléssel és összfénytöréssel összevethessük. Az astigmia és aphakia kapcsán szerzett tapasztalatok is a lencse szerepének alárendelt jelentőségére mutatnak. Ha ilyen vizsgálatokat végezni egyelőre nincs is módunkban, bízvást leszögezhetjük, hogy a szem fénytörését lényegében véve két tényező határozza meg: a cornea görbülése és a tengely hossza. Steiger a szarui fénytörés százalékos eloszlását az egyes összfénytörés-féleségeknél részletesen ismerteti. Adataiból kiderül, hogy 39-től 49 D-ig minden görbülés előfordul minden refrakciónál, mindazonáltal hypermetropiánál lényegesen nagyobb százalékban az alacsony, myopiánál pedig a magasabb fénytörés. Ez számára érthetetlen volt. Munkája 399. oldalán a következőket mondja: „Da nun eine Zunahme der Hornhautrefraktion bei Lebzeiten und gerade zur Zeit der Entstehung der Kurzsichtigkeit nicht eintritt, und da, wie wir gesehen haben, trotzdem sehr stark gewölbte Hornhäute bei Kurzsichtigkeit tatsächlich häufiger zu finden sind, so muss auch hier der Zusammenhang ein anderer sein. In der Tat handelt es sich einfach um das Gegenstück zu der Häufung flacher Hornhäute bei der Übersichtigkeit.“ Ami persze nem magyarázat, hanem annak elismerése, hogy az összefüggés okai számára ismeretlenek. Steigernek azonban nem állottak rendelkezéséibe ismételt mérések, aminthogy a szarura vonatkozóan ilyenek a mai napig, saját eseteimtől eltekintve, nem is történtek. Ezek egészen más megvilágításba helyezik a kérdést. Ha csak néhány esetre támaszkodva is, kétség
