Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)
1938-12-01 / 2. szám
76 VII. Az operálás helye és ideje. Természetesség és mindennapiság hangulata. Testi állapot. A munka tempója és szépsége. Az elfáradás tünetei. Nevelő hatások. Lelki készültség. Igen fontos kellék a megszokott operáló hely, jól ismert személyzet. Mint jól járó gépezet áll rendelkezésünkre, mikor dolgozunk. Semmi sem hiányozhat, nem lehet zökkenő. Az önállóvá lett operáló uj helyén egyszerűbb tennivalók során át haladjon előre, hogy a gépezet kerekeinek együttjárását megindítsa. A beteg lakásán operálás többek közt ezért ment ki a divatból. Sok operáló azért nem szeret a beteg választotta bármely szanatóriumban dolgozni. A műtétek megszokott ideje a reggel első frissesége. De van, aki előbb minden osztályos dolgát-gondját elintézi. Ez lelki típus dolga. Van, aki súlyos osztályos beteget műtétek előtt meg nem néz és nem is ref eráltat róla. Az operáló helyiségben együttdolgozás, természetesség és mindennapiság hangulata uralkodjék; az operálás ne legyen sorsdöntő esemény az orvosok számára. Az operáiénak ne is legyen egyéb gondja. Ne érkezzen elkésve, futva, mint az iskolás gyermek. Ne mérgesítsék fel és ne szidják össze. Ne legyen testileg fáradt. A testi indispositiö legnagyobb ellensége, megrablója annyira szükséges önbizalmának. Épp ezért jó fizikum és egészséges életmód nélkül ezen a helyen nehezen lehet megállni. A dolgozásban bizonyos tempóra törekedjünk. Használjuk ki végig a kés élét. A helyes csomózásnak ritmusa van, tudatosan szép, kerek mozdulatok. Egyáltalában igyekezzünk mindent szépen és nagyon rendesen végezni; legyen a munkánk olyan, mint egy tankönyvi ábra. így rendezzük el a fonalakat, így vigyázzunk a műszeres asztal rendjére és ne engedjük a törlőkkel való pazarlást, még kevésbbé, hogy szerte heverjenek. Főként pedig legyen nagy csend az operáló helyiségben. Az operálandó semmit sem kíván jobban, mint hiányát minden hirtelen mozdulatnak és hirtelen zajnak, másról intézkedésnek. Mindjárt azt hiszi, hogy nem teljes a rá való figyelmünk és személyzetünk fegyelme. A műtét legfontosabb pillanatában (például a tok megfogásakor hályogműtétkor), örüljünk, hogy végre elértük a műtét lényeges mozzanatát, amit elsietni nem is akarhatunk — bármily hosszú is az a néhány másodperc, örüljünk tudatosan minden részlet szép elvégzésének, örüljünk, hogy segíthetünk, „öröm nélkül mozdulnunk sem lehet”.
