Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
58 tel lehessünk bizonyos hivatásokra, melyek éppen az egyik vagy a másik szem jó látását kívánják meg. Papok bal szeme az oculus canonicus, mert bal szem felől tett misekönyvet olvasnak, vadászok jobb szemét igyekszünk távolra javítani stb. Kétféle szemet, kétféle üveggel együtt javítani bizonyosan csak akkor tudunk, ha az eltérés nem nagyfokú. Egy D-ig terjedő különbséget többnyire ki tudunk javítani anélkül, hogy vele akár múlóan is kellemetlenséget okoznánk. Ennél nagyobb különbség elviselése függ a fénytörési eltérés fokától, attól, hogy egynevű vagy különböző előjelű-e a két szem fénytörése (antimetropia, Steiger), függ attól, van-e astigmia is és különösen számot tesznek a vizsgált egyéni tulajdonságai, türelme, belátása ; hogy mennyire van rászorulva a szóbajövő látásjavításra. Fiatalok általában sokkal nagyobb különbséget szívesebben vesznek és viselnek, mint idősebbek. Három-öt D különbségű üveget is rendelhetünk néha számukra, ha nem is egyszerre, legalább fokozatosan érve odáig, hogy egyúttal fokról-fokra fejlesszük binocularis látásukat. Erős akaratú egyének, ha komolyan szükségét látják, meg tudják szokni igen nagy különbség viselését is. Egyik szemükön ablaküveget s a másikon hályogüveget (9—10 D) is viselnek állandóan, akik autóhajtási igazolványt különben nem kapnának. (Junius). Ugyanis fiatal szemek érzékszervi és mozgató készülékének — tehát a két látóhártyának és a szemizmoknak — kapcsolata egybevágóbb (id. Csapody), rugalmasabb, új begyakorlásra alkalmasabb, mint az idősebbeké. Ennek magyarázatára részletesebben is okát kell adnunk, miért nem viseli el a felemás két szem minden esetben azt a kétféle szemüveget, mellyel egy-egy szem külön jól javítható. Különböző üvegek elviselésének korlátja azért van, mert szigorúan véve csak egyforma nagyságú és azonos (identikus) pontokra vetődött két látóhártyaképet tudunk öntudatunkban egyesíteni. Mindkét feltétel hiányzik, ha a két szem előtt különböző üvegek vannak. Ha a kétféle üveg miatt nagyon különböző nagyságúak a képek, akkor egyáltalában nem egyesíthetők és a binocularis látás létre nem jöhet. Ha a képek nagyságuknál fogva még egyesíthetők, de ugyancsak a kétféle szemüveg miatt nem azonos pontokra esnek, az összeolvasztás kényszere csak akkor hozhatja létre a szemek szükséges elmozdulását és evvel a kétszemes egyes látást, ha a különböző üvegek különböző eltérítő hatása bizonyos fokot meg nem halad s ez természetesen egyénileg is különböző.
