Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
46 A szem és tartozékainak rosszindulatú daganatai. Utóbbi években kezdték vizsgálni a külső sérülések hatására keletkező rosszindulatú daganatok kérdését. Ezek a daganatok törvényszéki orvosi szempontból fölöttébb fontosak, mivel legtöbb esetben nemcsak a beteg szemének elvesztését jelenti, hanem hosszú lefolyás esetén az életéét is. Ezért nem meglepő, ha a rosszindulatú daganatok kérdését alapos tanulmányozás alá vették a legújabb kísérleti módszerek igénybevételével, hogy többet tudjunk a külerőszaki behatások hatásáról azokra. Általában tény, hogy tényleg létezik összefüggés daganat és sérülés között és hogy képződhetik daganat azon a helyen, ahol a szöveteket mechanikus, hő, sugárzó energia vagy vegyi ártalom éri. Példák a nyílt tűznél foglalatoskodók igen gyakran előforduló daganatai. Chemiai ártalom okozta daganatra példa a kátránytermékek és naphthaszármazékok által előidézett rák, valamint a bomló anyagok és gombák okozta rák (Hessberg, Bär, Bayer). Löwenstein esetében 12 éven át alkalmazott adrenalinbecseppentés következtében melanotikus daganat keletkezett a kötőhártyán. A Röntgen és rádiumrák a sugárzó energia által létrehozott daganatokra példa. Hogy hosszú időn át fennálló izgatás okozhat rosszindulatú daganatot (rák vagy sarcoma), az köztudomású, az izgatást el kell fogadnunk okul, egyrészt a számos megfigyelés, másrészt a kísérleti eredmények minden kételyt eloszlatnak. Sérülés, mint ilyen esetek aetiologiai factora nemcsak plausibilis, hanem sok esetben kétséget kizáróan kimutatást nyert, mint pl. a műasztalosok és takácsok gyomorrákja esetében az állandó és ismételt gyomortáji nyomás következtében, vagy a szénbányászok vagy a homokkőmunkások tüdőrákja a sok belégzett portól. Megemlíthetők itt a régi égési vagy sérüléses hegek állandó nyomása miatt keletkező daganatok is. Ezeknél a betegeknél, ahol az összefüggés klinikai szemmel nézve kétségtelenül fennáll, tudjuk, hogy a sérülés sohasem egymagában oka a daganatnak, szerepel még egyéni vagy családi hajlam, amely szorosan összefügg fajjal, örökléssel és a daganatok bizonyos alakjainál a beteg korával is. Hogy ez a hajlam pontosan mit jelent, az még nem eléggé tisztázott, de az ezidőszerint legelfogadottabb elmélet (Cohnheim) szerint a rosszindulatú daganatok hibás embryonalis sejtekből erednek, melyek lappanghatnak
