Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)

1935-09-30 / 1. szám

38

mint az áthajtásban egyaránt. De Schweinitz halászhorog sérülés következtében fellépett epibulbaris pápillomát ír le, Wagenmann pedig hasonlót szalmasérülés után. Néha ezen granulomák megjelenése nagyon félrevezető. Carboni esetében búzával szemenöntött férfi plica semilunárisában granuloma képződött, mely minden tulajdonságával klinikailag a lymphosarcomát utánozta és csupán az excisio és szöveti vizsgálat mutatta ki, hogy voltaképpen mivel álltak szemben. Sattler említi Uhthoff esetét, ahol subconjunctivalis idegentest körül sárgásbarna, klinikailag melanosarcomát utánzó újképződés keletkezett. Időnként ezek az idegentest körül képződött granulomák rosszindulatúan is elfajulhatnak, azonban ezt egyéni és helyi érzékenység valamint az idegentest hosszantartó ingerhatása okozza. Möller leír olyan pápillomát, amelyet a felső áthajlásban lévő, 3 hónappal azelőtt beesett idegentest okozott. A pápillomát kiirtották és az idegentest eltávolítható volt. Utána többször kiújult, végül generalizálódott, a közben is sokszoros áttételt okozott és a beteg 3 % év múlva meghalt. Carmi négy idegentest következtében fellépett kötőhártyagranulomáról számol be, ezek közül kettőnél növényi anyag, kettőnél fém volt az idegentest. A sérülés és a képződött csomó eltávolítása között nyolc naptól két évig terjedő idő telt el. Házinyúlon végeztek kísérletsorozatot, egyesek kötőhártyájára növényi, másokéra pedig fémdarabokat helyeztek. Az idegentestek reactiv gyulladást okoztak, melyekben lymphocyták, plasmasejtek és óriássejtek voltak. Később a növényi eredetű idegentestek felszívódtak, ez esetben a neoplasma nem nőtt tovább, míg a fémdarabka körül kifejlődött daganat tovább nőtt.

Scott-Lamb idéz egy esetet, amelynél a felső áthajlási redőbe került hajszál körül granulatiós szövet képződött, a corneán pedig pannus alakú elváltozás. Kurz csomóképződést észlelt a conjunctiván sérülés következtében, amely csomó szempillarészeket tartalmazott. Bivona a felső áthajlásba került búzaszemtől granulatiós gombot látott képződni, Montanelli pedig a bulbaris conjunctiva alá került rozsszem után látott granulatiós gombot kifejlődni.

Merz-Weigandt betege jobb felső szemhéji chalazeonja miatt jelentkezett. A szemhéj temporalis harmadában félborsónyi kiemelkedés volt látható. Excochleatio alkalmával 0-75 cm-nyi hosszú és 1 mm széles kénsárga idegentest került napfényre, mely nagyító alatt hengeralakot mutatott, horogalakú nyúlványokkal, hasonló volt az ökörfarkkóró levélszőreihez. A beteg később el-