Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
19 3 ízben hyclrophthalmusról volt szó — mindezek más elbírálás alá esnek. A két iridektomiával kapcsolt eset hevenyés glaukomára vonatkozott. Ezek közül az egyikben a tensio 60 Hgmm-ről 17-re, a látóélesség 180 /°"ról 10/o- javult; a másikban a szembeli nyomás pilocarpinnal T +3-ról 23 Hgmm-re és műtéttel 9 Hgmm-re csökkent, a visus pedig l‘5/0 maradt. A hat aphakiás eset egyikében a glaukomán kívül idősült uveitis is volt, egy másikában nagyfokú myopia, egy harmadikban keratektasia, míg három eset egyéb bonyodalom nélküli volt. Az uveitises esetben a nyomás 41 Hgmm-ről 20 Hgmm-re csökkent ; a műtét előtt tárgylátás nem volt, fényérzés % m-ről, amely a műtét után megszűnt. A myopiás esetben a tensio 49 1 Hgmm-ről 9 Hgmm-re apadt, míg a látóélesség l’5/0-ról ----/0-ra 180 csökkent. A keratektasiás esetben a tensio 49-ről 15 Hgmm-re csökkent, de később 30 Hgmm-re emelkedett, míg a visus 0-5/0-ról l-5/0-ra javult, noha műtét közben közepes vérzés támadt. Az egyébként nem komplikált három aphakiás esetben a szembeli nyomás műtét előtt 64,41 és 33 Hgmm volt és utána 36,13 és 11 Hgmm lett, míg a látóélesség 1,30 és 25/0 műtét előtti értékről 12,25 és 25/0-ra változott meg. A hat lencsétlen szemen tehát kétízben volt az IC sikertelen, helyesebben nem kielégítő hatású. A postoperativ glaukoma — amely tokos hályogkivonás után tagadhatatlanul gyakoribb, mint tokmegnyitásos műtét után — határozottan rosszabb eredményű, mint az önálló glaukoma műtéti sikere. Aphakiás esetekben megokoltnak látszik erélyesebb beavatkozásra szánnunk magunkat, ami egy esetben be is vált. A három hydrophthalmus-eset egészen más megbetegedést jelentvén, mint az öregek glaukomája, tulajdonképpen nem is tartozik szorosan a tárgyunkhoz, de meg kellett azokat említenem, mert IC-t végeztünk rajtuk is. Közismert rossz jóslatuk miatt nem csodálatos, hogy műtétünk nem adott számottevő eredményt. Mindhárom esetben — két egyénen — feltűnő volt, hogy leválasztásközben meglepően sok folyadék ürült ki a szemből. Áthatolás az uveán egyik esetben sem történt, tehát vagy a mély csarnok tartalma ürült feltűnő nagy mennyiségben, vagy — ami valószínűbb — a suprachorioidelális ür volt bő folyadékkal telve. A kiürülés következtében ugyanis mindhárom szem összelappadt, 2*
