Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
17 ben a kamravíznek az érhártya alatti iir felé kell ürülnie. Ezt annyival is inkább fel kell tennünk, mert Elschnig lelete egy sikeres esetben beigazolta, hogy a kamrazug felől a folyadék útja a spongiosa megsűrűsödése következtében a Schlemm-csatorna felé el van zárva. Salus elmélete jóval kevésbbé valószínű, aki úgy véli, hogy a nyomás csökkenéséhez elegendő a leválasztott sugarastestrészlet sorvadása. Valószínű ugyanis, hogy az épen maradt rész vicariáló módon ugyanannyi kamravizet választ el, mint a sugarastest teljes egészében. De azt is felvethetnők Salus elmélete ellen, hogy minden hosszabban fennálló glaukomás szem sugarasteste sorvadt, mégsem szűnik meg a nyomásemelkedés — még a fényérzés kialvása után sem.] A szivárvány széli berepedése (helytelenül »iridodialysis«), szintén gyakori hibája a sugarastest leválasztásának. Salus állítja, hogy átvilágító lámpával sokszor felismerhető akkor is, ha egyszerű vizsgálattal nem látjuk meg. Heine e hibából erényt csinál, amikor azt állítja, hogy széli berepedés hasznos a nyomás szabályozása tekintetében — kivált ha hátulsó lenövésekkel van egybekötve. Erre csak nem fogunk törekedni? Kisebb a baj, ha a repedést a felső szemhéj eltakarja. Ezért a HE-műtétet első- és másodízben felül-belül vagy felül-kívül szerettem volt végezni és csak szükség esetén a szemrésbe eső két diagonális irányban. Az IC óta ez az azelőtt is — legalább láthatóan — ritka bonyodalom megszűnt. Egyetlenegyszer nyúlt meg leválasztás közben a szivárvány töve erős peripheriás lenövés miatt annyira, hogy már elszakadtnak látszott, de utóbb hiába kerestük a helyét — igaz, hogy átvilágítással nem történt vizsgálat. A szivárvány sérülésének elkerülése IC esetén nyilván onnan van, hogy hátulról előre választjuk le a sugarastestet. így nem történhetik meg annak a kamrazugba gyűrése sem, ami az irisszakadás főoka. A közölt HE- esetek között kétszer fordult elő szivárványszakadás. A vérzések nagyobb száma is részben ebben lelheti magyarázatát. Nagyobb baj, ha a lapoc vége a szivárvány mögé kerül. Szinte csodálatos, hogy a régi eljárással ez többször nem fordult elő, mert hiszen szélesebb széli letapadás esetén a szivárvány a tövén szögbe van törve. A HE-esetek közül is csak egyszer esett meg ez a hiba, de a lencse nem sérült meg. Az IC után nem is képzelhető el. Említenünk kell még a fénytörés változását, különösen myopiás irányban. Oka lehet a lencsefüggesztő meglazulása, amit főleg 2
