Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
144 gáljuk, egyes összefüggéseket a tenon-tokkal vagy a sclerával kapcsolatos secundaer-tapadásokat ollóval elválasztunk. Az izmot előrehúzzuk — ez az egyedüli fájdalmas része a műtétnek — és a varratok közül először a limbustól távolabb esőt szúrjuk a prince mögött az izmon át, majd a kötőhártyán át is. Úgyszintén ugyanennek a fonálnak a másik végén lévő tűt is. Majd a második varratot — a limbushoz közelebb esőt is — teljesen azonos módon, de természetesen az előbbi varrattól innen, tehát a prince-hez közelebb szúrjuk át. Most következik a műtét legfontosabb része : az U-varratok csomózása. Az izmot húzni kell, közelíteni kell a bulbushoz ; a bulbust viszont csípővel a limbus ellenkező oldalán megfogva, az előrehúzott izom felé toljuk. Megnézzük, hogy primaer állásba került-e a szem, ha igen, úgy a varratokat a kötőhártya felett erősen megcsomózzuk. Az izmot csak a csomózás után vágjuk le. Ajánlatos egy kis túlcorrectióra törekedni. Az izom levágása után a kötőhártyát egy-két fehér varrattal egyesítjük. Utókezelés : Binoculus lehetőleg két teljes napig. Harmadik naptól kezdve csak az operált szemet kötjük be éspedig nyolc napig. Nagy szerepe van az utókezelésben az ú. n. nézető-kötéseknek (Blaskovics) : a nem operált szemnek bizonyos iránybani állandó nézetése a frissen operált szem állását befolyásolni tudja. Éspedig olyképpen, hogy az előrevarrt izom működési irányába történő nézetés 3. ábra.
