Szemészet, 1935 (70. évfolyam, 1. szám)
1935-09-30 / 1. szám
110 simplex-xel állottunk szemben, a kártalanításra való igényt elutasítani javasoltuk. Ilyen esetünk volt a következő : C. A. 65 éves kazánfűtő 1932. évi december hó 21-én állítólag akként szenvedett balesetet, hogy fűtőkazán megrakása közben a kazánban lévő gáz kicsapódott és szemébe vágódott. A kerületi pénztár szemész-szakorvosa nevezettet elsőízben 1933. évi április hó 4-én vizsgálta, amikor látóélessége a jobb szemen: 6/50, a bal szemen: ugyancsak 5/50 volt. A jobb szem feszülése 50, a balé 45 Hgmm volt. Kórjelzés : glaucoma simplex o. u. Mindkét szemén műtét történt, mely után mindkét szem feszülése normálissá vált, később azonban a jobb szem feszülése ismét emelkedett, miért is a jobb szemen 1933. év júniusában és októberében újabb műtét vált szükségessé és hajtatott végre. Igénylőt a szemész-szakorvos 1934. évi május hó 10-én újból felülvizsgálta és azt találta, hogy látóélessége a jobb szemen: 5/4ö, a bal szemen: 5/15. Mindkét szem feszülése normális. Mindkét szem látótere körkörösen csaknem középpontig szűkült. Véleménye szerint az eléggé jó látóélesség mellett mindkét szem látóterének nagymérvű beszűkülése miatt igénylő mindennemű ipari munkára teljesen alkalmatlanná vált és gyakorlati értelemben 100%-ban rokkant. A kezelő szemész-szakorvosnak 1934. évi május hó 10-i, valamint október hó 13-i véleményéből az is kitűnt, hogy igénylő szembaját balesetével összefüggésbe hozhatónak nem tartja. Igénylőre vonatkozó iratokból kétségtelenül megállapítható volt, hogy 1933. évi április hótól kezdődően mindkét szemén glaucoma simplex, nem gyulladásos zöldhályog volt, mely műtéti beavatkozást tett szükségessé. Teljesen egyetértettünk a kerületi pénztári szemészszakorvosnak azon véleményével, hogy nevezett szemein talált glaucoma simplex az állítólag elszenvedett baleseti sérüléssel összefüggésbe nem hozható. Véleményünk indokolásában kifejtettük, — amint ezt minden hasonló esetben tettük — hogy sem a magyar, sem a sokkal nagyobb német kártalanítási orvosi gyakorlatban a glaucoma simplex kártalanítás alapját nem képezte; némely esetben a glaucoma simplex és a baleset összefüggésének megállapítása bírói elbírálás alá került, a bíróság azonban az összefüggést sohasem állapította meg. Ezek alapján nevezettet kártalanításra való igényével elutasítani javasoltuk. összefoglalás. Elsődleges sérüléses zöldhályog szemgolyózúzódások és a test nagyobb mértékű megrázkódtatás után támad. A test rázódása után kifejlődő zöldhályogok egy része felindulásos zöldhályog. Biztossággal a baleset és a kifejlődött zöldhályog közötti összefüggést csak akkor állapíthatjuk meg, ha az elsődleges gyulladásos typusú zöldhályog rövid idővel a baleset után támad. Minden más esetben az összefüggés csak némi valószínűséggel állapítható meg. Glaucoma simplex nem lehet baleseti következmény és így az kártalanításra igényjogot nem képez.
