Szemészet, 1930 (63. évfolyam, 1. szám)
1930-12-13 / 1. szám
7 tot egy gyermekkorban áthatoló sérülést elszenvedett ama* uroticus atrophiás szemben találta. A corpus ciliaréból ki« induló, a csövesmirigyek szerkezetéhez hasonló jóindulatú adenoma aránylag fiatalkorú egyén szemében keletkezett, átmérője 3-5X5 mm volt és a bulbus ürege felé növekedett. 8. Petres József: Adatok a foglalkozási szembetegség gekhez. A foglalkozási szemártalmak egyrészt a chemiai anyagok direct hatásából származhatnak (ólom, higany, péti róleum, benzin, kátrány, anilin stb.), másrészt az üzemi egészségügyi viszonyok elhanyagoltságának a következmé« nyei. Ez utóbbi csoportban a legfontosabb a por, amely azonban rendszerint fertőzött (liszt, állati por szűcsöknél), ritkábban beszélhetünk tiszta porártalomról. Szükségesnek tartja az üzemek rendszeres portalanítását. Majd részlete« sen foglalkozik észlelt eseteivel kapcsolatosan a chronikus ólommérgezéssel, itt a korai diagnosis felállításánál a vörös« vérsejtek basophil punctatióját emeli ki. Nónay Tibor: Szintén hangsúlyozza a műhelyek porta« lanítását. Kiemeli, hogy a foglalkozási szembetegségek kö« zött elég sok arteficialis gyulladás van. Tóth Zoltán: Ólommérgezés okozta hypertoniás bete« gen jellegzetes fundus hypertonieust észlelt. Ditrói Gábor: Egy asztalossegédnél, akit állandó poli« túrozásra alkalmaztak, a szabálytalanul methylalkohollal ké« szített sellakioldatból kipárolgó methylalkohol belégzése idült neuritis retrobulbarist okozott nagyfokú látásromlás« sál, maradandó centrális scotomák következtében. Pelláthy Béla: A törvényes rendelkezések be nem tar« tása miatt tömegesen jelentkező maró gázok okozta kötő« hártyabántalmat látott. Egy cipőgyár munkásai között egy új ragasztóanyag alkalmazása után lépett fel, amely anyag« nak a methylalkoholra emlékeztető szaga volt. Pontos össze« tételét nem lehetett megtudni. Szász Sándor: Az ú. n. saison«betegségek befejeződése Titán vizsgálat alá kerülő szembetegségek egy része kétség« telenül fennállott már előbb is. 9. Glattstein László: Az astigmia néhány újabb sub« jectiv vizsgáló módszeréről. Kritikai szemmel vizsgálja az astigmia subjectiv vizsgálatára szolgáló újabb módszereit: Gódárd gombmethodusa csak durva tájékozódásra szolgál. Yones Snellen legyezős vizsgálatát a vizsgáltak 90%«a tudta megfigyelni. Trantas velonoskiaskopiát 45% nem tudta meg« figyelni. Lindner keresztes vizsgálatát 50% nem tudta meg« figyelni. Raubitschek csíkárnyék vizsgálatánál pontos volt az eredmény 28% «ban. Ugyanazon szerző nvílárnyékpróbá«
