Szemészet, 1930 (63. évfolyam, 1. szám)

1930-12-13 / 1. szám

17

den esetben kipusztult a műtét utáni gyulladásoknál legtöbb szerepet játszó pneumococcus és kis staphylococcus. Ritkán okoz izgalmat, mely gyakran chemiai természetű. A BettU kenőcs — tapasztalataik szerint — megbízható, az optochim nál jobb antisepticumnak bizonyult.

11. Fazakas Sándor: Adatok a könny tömlő mechanismu; sához és anatómiájához. Műtéti megfigyelések, fistulás ese; tek elemzése, Röntgen; és manometeres, továbbá makro; és mikroskopiai anatómiai vizsgálatai alapján a könnylevezetés mechanismusát a következőképen magyarázza: a pislogás csukási phasisa alatt az egymástól eltávolodó saccusfalak következtében egy teljesen levegő; és könnymentes zsák jön létre. Az így támadó negativ nyomás az ugyanabban az időben szintén táguló s a könnytócsa határbarázdáiba meg; felelő módon belemerülő canaliculusokon keresztül beszívja a könnyet. A tömlőnek a tágulását követő összeesésével könnyen kapcsolatba hozható annak az orr felé való kiürü; lése. E ponton rámutat annak a jelentőségére, hogy a tömlő összeesése annak legfelső részéről indul ki. Manometer és Röntgen birtokában eldönthető, hogy a tömlő fala működő; képes;e még vagy sem. Előbbi esetben meg lehet kísérlem a könnylevezetés helyreállítását, utóbbi esetben az egyedüli eljárás a tömlőnek az exstirpálása lehet.

12. Klein Miklós: Szemcseppek conserválása. a) Táp; talajkísérletben a nipasol már 0'005—0-01%;os hígításban növekedésükben megakasztja a szemcseppekben tenyésző gombákat, b) Állatkísérletek és beteganyagon szerzett ta; pasztalataik (pécsi szemklinika) szerint a szer az említett concentratióban izgalmat nem okoz. c) Előbbiek alapján gazdaságosság és hygienia szempontjából a nipasolt a szem; cseppek készítésére ajánlja.

K. M. Egyetemi Nyomda Budapest, Múzeurmkörút 6. (F.: Czakó Elemér dr.)