Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
7 zik, amely zsugorodásával létrehozza az említett ráncot. Ez a zsugorodástól származó feszülés az áthajlás és tarsusmaarad* vány határán gyakran szemmel is látható volt. E tapasztalat alapján a pillaváz megkeskenyítésének mértékét csökkenteti tem, sőt a kifordulás könnyebb eseteiben el is hagytam. Műtétre kerülő eseteinkben mindig meg szoktuk vizs* gálni, hogy a szemhéjnak milyen mértékű kifelé húzása szűk* séges, hogy olyan feszülés támadjon, amely a kifordulást megszünteti. Sokszor észlelhető, hogy az ilyen, ujjainkkal létesített húzás nem képes a szemhéj szélét rendes állásúvá tenni. De azért a szemhéj külső végén végzett műtét hatásos lehet, mert az ezzel elért feszülés nem azonosítható az uj* jainkkal végrehajtottak Hiszen ezekkel az egész szemhéjat egyöntetűen feszíthetjük csak kifelé vagy kis és felfelé, míg a műtét kizáróan a szemhéj széli csíkban teremt feszülést. Viszont igen sokszor észlelhető, hogy a szemhéjnak be* és felfelé irányuló eltolása kisebb erővel és biztosabban szüns teti meg a kifordulást, mint a kis és felfelé való húzás. E jelenség magyarázata nem egészen egyszerű, ha els fogadjuk azt az elméletet, amelyet az öregkori szemhéjkis fordulás keletkezésére vonatkozóan több ízben bizonyítani iparkodtam.9 Szerintem az ok a raphe palp. lat. öregkori meglazulása. Ez ugyanis relativan hosszabbá teszi a szems héj szélét és csökkenti annak a szemgolyóra való feszülését. A többit a körizom működése végzi el. Ez a belső szemzugi szalaghoz lévén rögzítve, minden összehúzódása (különösen laza raphe mellett) a szemhéjakat a belső szemzug felé vonja. Itt kell tehát a kifordulásnak „eversió puncti lacry* malis“ képében legelőször jelentkeznie. A kifordulás foko* zódását elősegíti az ettől bekövetkező könnyezés és váladék kosság, a könny és váladék beszáradása a belső szemzug alatti bőrrészleten és az ezzel járó ekzema. A szemhéj széle hurut folytán felpuhul, a szemhéji kötőhártya megvastag* szik, amiknek folytán a m. limbalis működése és vele a pilla* szél rugalmassága megcsökken. Mindez addig fokozza a szemhéj kifordulását, amíg annak széle hosszabb nem lett a pillaváz alsó szélénél. Ez a helyzet a körizom rostjainak működését megváltoztatja, mert összehúzódásuk alkalmá* val egyes ívei húrjuk irányában tolódván el, most alulról is, felülről is a pillaváz domború széle mentén torlódnak össze. A szemhéj széle helyett itt érvényesül a körizom rostjainak centripetalis irányú nyomása, minek következtében a kifor* dulás mindinkább teljessé válik. E tényt erőháromszögek szerkesztésével Czermak meggyőzően magyarázta.10 9 Magyar Szemorvostársaság 1921 jan. 9d tud. összejöv. O. H. — Debreceni Tisza István Tudományos Társaság gyűlése, 1923, székfoglaló előadás. — Zeitschr. f. Aughk. IL. köt., 30. 1. 10 Czermak: Die augenärztl. Operationen. II. kiad., I. köt., 190. 1.
