Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
49 lyek között, hogy melyiknek nagyobb a fontossága, nehéz megmondani. Versenyre kelnek e szomorú adatokkal nagy« városaink kültelki nyomortanyái. A legtöbb gyermek sirab más állapotban kerül hozzánk: a világosságot kerülő, könyt nyesszemű gyermek, aki rossz levegőjű, piszkos otthonában eddig ágyában arcát a párnába fúrva feküdt, súlyos ekzemá* jával, élősdiekkel telt fejével valóban szomorú látvány. És hogy mennyire elsősorban a nyomor betegsége ez, legjobb bizonyítékunk rá az, hogy amikor e betegeink az osztályra kerülnek, tiszta ágyba jutnak és rendesen étkeznek, csak« hamar a napfényes kórteremben is kinyitják a szemüket. A lymphatikus szembajok gyógyításában — az általános hygienikus viszonyok megjavítása mellett és roboráláson kU vül — különösebb specifikus kezelésre ritkán van szüksé* günk. A helybelileg alkalmazott ismert gyógyszerek a leg* többször sikerre vezetnek. Tuberkulinkúrát vagy Ponndorft oltásokat számos esetben végeztünk kísérletképen, nem min? dig sikerrel. A gyermekkori cataracta is lényeges hányadát képezi diagnosisainknak. E betegeink a legkülönbözőbb korban ke* rülnek műtétre, operáltunk már féléves gyermeket is. Rend* szerint extractio lineárist végzünk, ettől láttuk a legjobb eredményeket. Műtéti eredményeinkről 1925tben részletes beszámolás történt, amelyből kitűnik, hogy a gyermekkori hályogműtétek eredményei nem rosszabbak, mint a felnőtt korban. — A sérült gyermekek arányszáma is tekintélyes. Ezeknek egyharmada került enucleatióra, azért oly sokan, mert e számba oly betegek is vannak sorozva, akik a sérülés következtében támadt atrophia bulbbval jöttek a klinikára. Sympathiás szemgyulladást a fiókosztályon tíz év alatt egyet észleltünk: Hétéves kis lánynak, amikor hozzánk került, félig begyógyult corneo* scleralis sebzése volt, amelybe az iris benőtt. Iritise kezelésünkre javult, a beteget, sajnos, szülei idő előtt hazavitték, otthon csakhamar kitört a másik szemen a sympathiás gyulladás; mikor visszahozták, súlyos plastis kus uveitist találtunk nála, a sérült szem enucleatiója, higany, tejinjectio, salvarsan azonban a második szem pusztulását nem tudták meggátolni. Egy másik érdekes sérült betegünk rövid története: Nyolcéves fiú a jégen elcsúszott és arcával nekiesett a jégbefagyott, letöröttvégű, kiálló, hegyes nádszálba, szemét megszórta, az kissé vérzett, majd begyógyult, néhány nappal később a gyermek nem tudta kinyitni a sérült szemét. A betegnél baloldali ptosist találtunk, a bulbus ép volt, a felső orbitaszél alatt rugalmas kerek daganatot tapintottunk. Röntgen negativ. Feltevés sünk idegentestgyanúra irányult: műtétnél a bulbus és az orbita fala közé ékelt, granulatiós szövettel körülvett 3 ermes nádszáldarabot találtunk. A glioma retinae képezi legszomorúbb részét összeállít tásunknak. Tíz év alatt a fiókosztályon összesen 17 gliomás beteget ápoltunk. Ezek között a legidősebb nyolcéves, a leg* fiatalabb 2x/2 hónapos volt, a többi életkora 2—4 év között váltakozott. Az I. stádiumban volt 9 betegnek a gliomája, a 4
