Szemészet, 1928 (61. évfolyam, 1. szám)
1928-04-08 / 1. szám
20 tétes gyulladását. Itt csak a kötőhártya erei vagy az elülső ciliaris artériák jöhetnek tekintetbe, amelyek a kötőhártya elülső részének ellátásához hozzájárulnak. Tekintettel arra, hogy az elülső ciliaris verőerek szintén az artéria ophthalmia cának ágai, a legvalószínűbb az a feltevés, hogy a gomba innen több hátulsó és elülső artéria ciliarisba került. A szem» golyóban kétségtelenül másodlagosan, tetemesen szaporodott a gomba. Nehezen magyarázható a gomba elhelyezkedése az üvegtestben, ahol annak széli részeiben különböző kiterjes désben és sűrűségben, de csaknem mindenütt megtalálható, míg a centrális részek aránylag nagy kiterjedésben csaknem teljesen épek és gombafonalakat nem tartalmaznak. Fels merülhetne az a feltevés, hogy a gomba az ideghártyából vándorol az üvegtestbe és azért foglalja el annak széli részeit. Valóban azt látjuk, hogy azokon a helyeken, ahol az ideg* hártya belső lemezeiben gomba van, ott a szomszédos üveg* testben is feltűnően sűrű a gombahálózat. Az ideghártyában azonban nem találunk ezeken a helyeken lényeges reactiót, tehát valószínű, hogy a gomba csak a halál után jutott az ideghártya belső rétegeibe. így tehát nem tudunk határos zott választ adni arra a kérdésre, hogy miért helyezkedik el a gomba az üvegtest széli részeiben. A gomba fajtáját utólag már nem lehet megállapítani. Morphologiailag hosszú, gyakran ívelt lefutású, egyenletesen festődő, átlag 40°*nyi szög alatt elágazódó fonalakról volt szó. Bakteriológiai vérvizsgálat nem történt, mert a beteg a beszállítását követő napon meghalt. A gyulladás természetére vonatkozóan elvileg fontos, hogy a kép sok tekintetben emlékeztet ugyan a genyes iridos cyclitisre, alapjában nézve mégsem nevezhető annak, mert a jelenségek egy része azzal nem egyeztethető össze. A ge* nyes iridocyclitisnek megfelelne a tömeges izzadmány az elülső csarnokban és a sugártest táján, a sugárnyúlványok elpusztulása, a toxikus retinitis stb., ha azonban a sejtalako* kát vesszük tekintetbe, kiderül, hogy polynuclearis leuko* cytát csak aránylag igen kis számmal találunk, de annál több apró egymagvú gömbsejtet és nagyobb sejteket, melyek főleg azáltal tűnnek fel, hogy a magjuk kifejezett chromatin* hálózattal bír, de haematoxylinnal csak halványan festődik. A sejtes izzadmány jellege tehát határozottan emlékez* tét a fiatal sárjszövetre, amelyben fibroblastok még nem fej* lődtek ki. A szöveti kép ezen megítélése megfelel annak a tapasztalatunknak, hogy a fonalas gomba a szem belsejében idült gyulladást szokott előidézni. A szöveti kép lényege szerint ugyanis a további lefolyás csakis úgy képzelhető el — ha a beteg életben maradt volna —, hogy a heveny tüne* tek elmúlása után az epitheloid*sejtek szaporodása, az izzad*
