Szemészet, 1927 (60. évfolyam, 1. szám)
1927-08-01 / 1. szám
13 lentis, Vossius-féle gyűrű, ablatio retinae és chorioretinalis ruptura lépett fel. A vér felszívódása után látható, hogy a ruptura temporalis szélén lép ki az art. temp. sup. és mellette tűnik el a vena temp. sup. Egymástól és a papillától való függetlenségük megállapítható. Valószínű, hogy az ereknek congenitalis praecapillaris összeköttetése volt a chorioidea ereivel, melyek a ruptura után kitágulva, lebonyolítják a vérkeringést a temporalis felső retinafélnek. 4. Krisztics Erzsébet: Nystagmus latens esete. Az eset érdekessége, hogy a beteg strabismus convergenséből túlcorrectio következtében divergens strabismus lett és a latens nystagmus nem változott. A latens nystagmust egységes aetiologiával magyarázni nem lehet, esetenként más és más ok tarthatja fenn. Előadások: 1. Licskó Andor: Az epibulbaris daganatokról. Papilloma-, naevus-, carcinoma- és a sarkomáról készült 20 diapositivet demonstrál. Különösen fontosak a kötőhártyából kiinduló naevusok, amelyeket liámeredetűeknek tart. A limbusban előfoduló basalsejtű és laphámrákok közül az utóbbiakat tartja rosszindulatúbbaknak. Az epibulbaris sarkomák általában elfogadott nagy veszélyességét nem igazolja a demonstrált két daganat, melyek mindegyike több mint öt év óta áll fenn meg figyelése alatt, azon idő alatt mindkét betegnél többízbeni recidivák voltak. Kreiker Aladár: Réseslámpa - megfigyeléseknél tapasztalta, hogy a szarui hiányok behámosodása nagy mértékben függ az alap minőségétől. Addig, amíg az nem síma és kitelődött, addig a rákúszó hámnyelvek nem képesek megtapadni. Licskó: Mindenben megerősíti Imre megfigyelését. A szaruhártya mindig visszanyerte teljes átlátszóságát, ha mélyen, a saját állományába hatoltak be a pterygium leválasztása alkalmával. 2. Rötth András: Kísérletes vizsgálatok a hályogos lencsemaradék gyulladást okozó hatásáról. Előadó a hályogos lencsemaradék mechanikai és mérgező hatását vizsgálta nyúlszemeken. Kéregrészek és a kéreg fehérjéi, «- és /^-kristallin jelentéktelen izgalmat okoznak. A lenesének trypsin által nyert emésztési folyadékja annál erősebb gyulladást okoz, minél tovább tartott az emésztés. A hasadási termékek közül az aminosavak hatását vizsgálta külön-külön. A tokosán végzett lebenyes hályogkivonások után 1*2%, tokból való kivonás után 5-1%-ban lépett fel intraocularis gyulladás. Tehát a tokos hályogkivonás a műtét utáni gyulladásnak legjobb propylacticuma. Ennek nagyobb a gyakorlati jelentősége, mint a hasadási termékek és a magrészecskék gyulladást okozó hatásának. 3. Oláh Emil: Új szemhéjterpesztő. Űj eszközt mutat be, amelynek segítségével úgy a felső áthajtást, mint a felső-belső szemzugi kötőliártyát nagyon jól lebet látni. Alkalmazása egyszerű, de bizonyos gyakorlatot kíván. Nem fájdalmas. Id. Imre József: A kifordító műszer célszerűsége
