Szemészet, 1924 (57. évfolyam, 1. szám)

1924-07-29 / 1. szám

14 Ismertetése után a gáztartalmú és az izzó kathodos Rönt­gen-lámpák közti különbségről és az utóbbiak előnyei­ről beszél. Azután a szemben levő idegentest localisatió­­járól referál. Régi törekvése, hogy az idegentestek loca­­lisatiójánál az expositiós időt lehetőleg leszorítsa, s evvel a lokalizálás pontosságát fokozza. Fenti készülék­kel sikerült elérnie, hogy dupla érzékeny rétegű filmmel és két erősítő ernyővel az egyenes síkból 1k másodperc, a ferde síkból ‘/a másodperc alatt teljesen kiexoonált, részleteket szépen mutató felvételt készít. Működésben is bemutatja a készüléket, felvételt készít evvel az em­lített rövid expositio-idővel. 2. Aszalós Imre: A Blaskovics-féle kancsálsági műtétek eredményei a debreceni szemklinikán. Három év alatt 32 összetérő, 4 széttérő kancsalságot operáltak. A Blaskovics-féle bemetszéssel kellő fokban szabhatjuk meg a hatást, közvetlenül körülbelül^ 8° túleredményre törekesznek s a Blaskovics-féle nézető kötéssel 4—5° ha­tárok közt változtathatják a szemtengelyek állását, A kimetszés nagysága 8—15 mm. Izomhátracsúszás nem fordult elő. Divergens esetekben a binocujaris^ látás egy­szer sem állt helyre. Az operált összetörök később vizs­gált eseteinek 7%-ában 10°-nál jobb kozmetikus ered­ményt értek el. 14°/o-ban a két szem együtt működött, 29°/o-ban mélységlátás volt, 50°/o-ban tökéletes stereosko­­pos látás. A heiyreálló binokuláris látású esetekben a rosszabb szemen is 8°/o-nál jobb a javított visus. Említi az egybeolvasztó kényszert s az elkancsalítást: ha kisebb kancsalság maradt 10°/o-nál, inkább fusio, mint kancsal­ságba menekülés következett be. Ditrói Gábor: A tökéletes stereoskopos látás helyrálíhat, ha a fusio szélessége legalább bizonyos fokú. Kifejlődött exclusio legyőzi az egybeolvasztás ösztönét. A tájékozódásra elegendő kétszemű látás meg­lehet nagyfokú anisometropiáson is. Kérdi, hogy a né­zető kötés alternáló esetben, ha már fejlődőben van a monocularis kancsalság, nem okozhat-e dynamikus ok­ból kancsalságot a másik szemen. Kreiker Aladár: A műtét semmiesetre sem céloz­hat orthophoriát, csak megközelítheti, hogy aztán a fusio tegye a többit. Elég tehát, ha tudjuk, van-e fusio? Blaskovics László: A tenotomia veszélyes lehet, nagy izomdarab kimetszése soha, Huber Rezső: A kötés ideje alatt nem valószínű, hogy alternansból tartós kancsalság támad. Aszalós Imre: (Zárószó). 3. Csapody István: A trachomások eloszlása. Be­mutatott térképe az egész országból gyűjtött anyagon alapul: célja, hogy a mai állapotról tiszta képet nyújt­son. Nagy gondot fordított ismétlődések kiküszöbölé­sére s ezekből a betegek kórházkeresésére számszerű következtetéseket is von. A több helyütt járók 70°/o-a budapesti intézetek többjében járt. Csak qualitativ kö­vetkeztetéseket von le az elterjedést illetően: trachoma az egész országban van, a régismert főfészkeken kívül a fővárost környező járások új. erős gócai érdemelnek nagy figyelmet. Nem annyira új teendőkről, mint a rég beváltnak a mai állapotra való intensiv alkalmzásáról kell, hogy szó legyen. A védekezés terén példát adó szerepünket meg kell tartanunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom