Szemészet, 1922 (56. évfolyam, 2. szám)
1922-10-29 / 2. szám
Nagy izgatottság, kínzó főfájás, álmatlanság. Erősen intermittaló láz. Pulsus szapora, kicsiny, könnyen elnyomható. Általános hyperaesthesia. Kernig- és Trousseau-tünet. Fokozott ín és periostealis reflexek. Lumbalpunctionál nagy nyomással ürülő zavaros 1 cm3-ben 3100 főleg polynucleacis leukocytát s azonkívül streptococcust tartalmazó liquor. A vér cm3-ben 27,000 fehér vérsejt Vérkultúrában rövid láncokban elhelyezkedő streptococcusok. A következő napokban fokozódott a mindkét oldali exopthalmus. A látható vena ágak mind nagyobb számmal és nagyobb területen léptek fel a homlok ájakon is. Ilyen vena ágaknak a baloldali parotis és áll alatti mirigyek felé való feltűnése utón ezen mirigyek fájdalmas duzzadása és gyulladása lép fel. Retinalis artériák már csak alig láthatók. Áthajlási és bb. kh-ból spontán vérzés. A megfigyelés utolsó napján a beleg állandóan comatosus. Baloldalon fracialis, felső és alsó végtag bénulás. A nem bénult oldal reflexei is erősen csökkentek, izmok petyhüdteké A felsorolt tünetek: kétoldali exophthalmus, agyi-agyhértyai jelenségek s az intermittaló láz által a Thrombophlebitis sinus cavern, diagnosis biztosítva volt. A másodlagos trombophlebitis útját a következőkben jelöli meg: a bal belső szemzugban lévő furunculusból a vena angularison át a bal vena ophth. és sin. cav.-ba, innen a jobb sin. cav. és vena ophth.-ba, s mindkét oldalt azonkívül a vena ophth.-ból a vena frontálisokba. Továbbá a baloldali vena ophth. és vena facialis post, közlekedése révén a parotisba s innen az áll alatti mirigyekbe. Kezelés: Collargol, electrocollargol és urotropin intravenosusan. Többszöri incisio orbitae és lumbalpunctio. Irodalmi adatok alapján a következőket állapítja meg a trombophlebitis sin. cav. kiindulási helyre vonatkozólag: Melléküregek megbetegedései orr és szemhéj furunculus-abscessus 20—20°/oban, arc erysipelas 15°/o-ban, foghúzás s fogbajok kapcsán 12‘5°/o-ban, otitis media 10°/o-ban, tonsillitis 7‘5°/o-ban, könnytömlő 5%-ban, sérülés 5°/o-ban, parotitis, vörheny, influenza, a temp, csontok periostitise, arc vena phlebitis mind 2'5°/o-ban. Ezen másodlagosan létrejött trombophlebitisekhez viszonyítva a sin. cav. önálló marantikus trombusa csak mintegy 2‘5°/o-ot tesz ki. Prognosis az előbbi esetekben 98°/o-ba letalis kimenetelű. A kétoldali gyulladásos exaphth. túlnyomó része a sin. cav. trombophlebitise utján jön létre. A tisztán csak phlegmonen alapuló kétoldali exophthalmus aránya az előbbihez viszonyítva 13:87. Prognosis ilyen esetekben jóval kedvezőbb, amennyiben 50°/o-ra tehető az életben maradottak száma. A kétoldali orbita phlagnone leggyakoribb oka arc-erysipelas (71'5°/o) furunculus, homloköböl és rostacsont-genyesedés- 14—14°/o-ban. Hozzászólás: Hoor Károly: Kezdődő sinusphlebitis diagnózisára fontos és jellemző tünet a regio mastoidea duzzanata. Rötth András hasonló esetet említ fel, ahol az exitus előtt 12 órával a regio mastoidea duzzanata lépett fel. Fazakas Sándor (válasz): Esetében a duzzanat hiányzott. 3. Szarvasy László (Kassa) -Nem kívánt mellékhatások tuberculinkezelés után chorioretinitis tbc.-nál. 29 éves asszony. Tuberculin injectios kúra három hónap alatt megjavította a visust 5/2ö?-ről 6A!-re. (A másik szem régóta vak.) Ennek ellenére a beteg erősen lesoványodott, Addison-tünetek, adynamia, hypotonia, tremor, palpitatio, mérsékelt exophthalmus lépett fel. Véleménye szerint a tuberculin okozhatta az endocrinrendszer súlyos zavarét. III. Előadások. 1. Ifj. Imre József: A keratokonusról. A keratokonus kongenitalis formáit, melyek rendesen egyéb fejlődési rendellenességekkel együtt lelhetők, a foetalis életben az anya részéről okozott zavarokra visszavezethetőknek gondolja. A szerzett keratokonus többnyire a pubertás idején, vagy nem sokkal azután kezdődik: évekig nem tűnik fel a kezdetben nem nagyfokú látászavarok miatt. Három esetében az endokrinológiai vizsgálat az ovariumok dysfunctioját derítette ki. Két esetben, ahol a folyamat csak kezdődő volt. de a Javal-ophthalmometer a typikus konus-képeket mutatta, valamint a cornea-radius fokozatos csökkenése, a refractiónak typikus változása a határozott ütemben fejlődő keralokonust kétségtelenné tette, erélyes ovarium kezelésre előbb megállott, majd kétségtelenül visszafejlődött a folyamat. Az eredmény mindkét esetben kisfokú, egyszerű astagmia lett; az észlelés ideje áz optimum elérése óta egyik esetben egy év, a másikban fél év.
