Szemészet, 1922 (56. évfolyam, 2. szám)
1922-10-29 / 2. szám
19 után, míg azonban Bistis és Terrien 500 voltos áram után teljes cataractát észlelt, Desbriéres és Bargy 20.000 voltos áram után az aequator környékén elhelyezkedő pontok és vonalak alakjában stationär jellegű homályokat talált 5/io látásélességgel. Minden egyes esetben, részint, amelyet magam megfigyeltem, részint, amelyről olvastam, a villamossággal való sérülés egyik végpontja vagy a szemen, vagy annak közelében, vagy legalább is a fejen volt. A localisatio fontossága annyira követhető, hogy például első esetemben a beteg bal arcfele és válla zsibbadt a sérülés után és eddig a Iencshomály is csak a balszemen mutatkozik. Mindkét harctéri sérült jobb homlokfelét és oldalát éri a villamosság és jobb szemükön korábban, a másik szemen csak sokkal később mutatkozik a cataracta. Még érdekesebb ebből a szempontból Komolo egyik betege, akinél az egyik pólus a corneával érintkezett és a lencsében correspondáló helyen kezdődött a hályog. Hasonló szabályosság minden esetben fellelhető. Feltűnő különbség van a villám és elektromos áram okozta lencseborusságoknak a baleset utáni időbeli jelentkezésében. Míg mindkét villámsújtotta egyén a sérülés után pár nappal látászavarokról panaszkodik, addig a harmadik, aki elektromos-árammal sérült, csak két hónappal a sérülés után vette észre a látás romlását. Ügy vélem, épen ezen körülmény visz bennünket egy lépéssel közelebb az ilyen lencseborusságok keletkezésének a megértéséhez. A legkülönbözőbb magyarázatokat találhatjuk, amelyekben az ultraviolett-sugarak és az elektromos-áram hatása, a lencse mechanikus rázkódása váltakozik a corpus ciliare hyperaemiája és a zonula sorvadása, meg circulatios zavarokkal. Kétségtelen, hogy a magasfeszültségű árammal való sérülés után, amidőn a fényhatás kizárható, az áram katalytikus hatását kell figyelembe vennünk, amelynek következtében a lencse albumin és globulin kicsapódnak. A lencsealbumin közül a b-Krystalloglobinnak van a leglabilisabb atomszerkezete, ez csapódik ki leghamarább. Elfogadható Strebelnek a magyarázata, hogy az ilyen fajta hályog megérése annál tovább tart, minél gazdagabb a lencse stabilis atomösszetételű fehérjeanyagokban: membranin, albumoidokban. Másként áll a dolog a villámokozta hályogoknál, ahol az elektromos éramhatáson kívül számolnunk kell a nagy tömegben jelenlevő ultraviolettsugarakkal, amelyek mint fénykatalysator hatnak a lencsére, analog módon az öregkori hályogképződésnél. Hogy az ultraviolettsugarak éppen a lencsében váltják ki ezen hatásukat, érthető, ha a lencse teljes szerepére gondolunk, amely nemcsak a fénytörésben áll, hanem absorbeélja a fénysugarakat a retina és macula előtt, amely körülmény a lencse fluorescálását váltja ki. Grósz Frigyes és utána Schulek. majd számosán statisztikailag kimutatták, hogy a magyar-, továbbá a német alföldön, az eszkimók és az indusok között az öregkori szürkehályog sokkal alacsonyabb életévekben kezdődik, mint a kevésbbé napsütötte tájakon élő embereknél, minthogy az ultraviolettsugarak kumuláltabban hatnak a lencsére. Ugyanígy értelmezhető, hogy a villám keletkezésének pi lanatában jelenlevő igen sok ultraviolettsugár hamarább fejtheti ki ezen hatását és ezen körülmény lehet az oka, hogy a villámmal sérülteknél a lencsboeusság már a 2—3. napon fellelhető. Az észlelteket a következőkben foglalom össze: 1. Az elektromos áram erőssége nem játszik döntő szerepet a hályog keletkezésében. 2. Döntő fontosságú a hályog keletkezésére a sérülés helye. 3 A hályog valószínűleg katalytikus úton jön létre, még pedig vagy az elektromos áramhatás és fénysugarak együttes, vagy külön behatása alatt. 4. A sérülés időpontja után későbben jelentkezik a hályog, ha csak áramhatás, korábban, ha az ultraviolett-sugarak is szerepeltek.
