Szemészet, 1916 (53. évfolyam, Rendkívüli szám)
1916-08-13 / Rendkívüli szám
15 és temporalis Röntgen-felvételeknél, melyekből többnyire világosan kiderül, vájjon az idegen test a szemben vagy a mögött van. Csak ha bizonytalan a localisatio, szükséges a finomabb, klinikán végzendő localisatio, mert a prothesisek használhatók minden harcztéri Röntgenállomáson, de komplikáltabb lokalizáló készülékekkel csak kevés hely lesz felszerelhető. 7. Rosenhauch dr. ezredorvos (Krakó): Az orbita srapnell- és fegyvergolyó okozta lövési sérüléseiről szól. A lövegek eltávolítása után némely szem teljes, másik részleges látással maradt meg. Gyakran megtörténik, hogy „Streifschuss“-nak tartott sérüléseknél löveg található. Azért a szemkörnyék lövési sérüléseinél Röntgenvizsgálat sohasem mellőzhető. 8. Augstein dr. főtörzsorvos (Bromberg): Számos esete volt, midőn idegen test került a szembe és ezek közül csak egy esetben volt az idegen test vasszilánk. Volt egy másik esete, a mikor a nem vasból való idegen testet szemtükör vezetése mellett a sclera-sebbe vezetett pincettával húzta ki. 9. Salzer dr. egyet, tanár (München): Münchenben sokat használták a Wesse/y-féle prothesist. A bulbuson kívül fekvő idegen test is a Röntgen-felvételnél egy, sőt két irányban isaprothesis árnyékán belül projiciálódhatik; a prothesis gyűrűje sem felel meg a szaruhártya szélének. Friss sebzéseknél a prothesis behelyezése és kivétele veszélylyel jár. Swef készüléke mellett a Holm-féle készüléket ajánlja. 10. Holzknecht dr. egyet, tanár (Wien): A Wessely-féle lokalizálással az esetek ‘A-ában megtudjuk, hogy az idegen test a bulbusban, egy másik harmadában, hogy a bulbuson kívül van ; a harmadik harmadban, mikor a „Röntgen-neutrális“ zónában foglal helyet az idegen test, a lokalizálás bizonytalan. Ily esetekben az ő és a Sweet eljárása válik be jobban; de ezek sem adnak kétséget kizáró leletet, ha az idegen test éppen a bulbus burkában vagy attól csak kevéssé kijebb van. Ilyen esetekben csípővel a peribulbaris szövetben való keresést ajánlja, Röntgen-átvilágítás közben. IV. Szemsérülések a háborúban. Ülés-elnök: Zia dr., egyetemi tanár (Konstantinápoly). 1. Krückmann dr. egyetemi tanár (Berlin): Felső állcsont- és orbita-töréseknél csontrepedés fordulhat elő a homloköböl hátsó falán. Ha a nyálkahártya sértetlen marad is, operativ beavatkozásoknál könynyen megtörténhet, hogy a homloköböl hegje megnyílik és így meningitis veszélye fenyeget. A homloköböl másodlagosan fellépő gyuladásai a sérülés utáni első három hónapban lehetőleg conservative kezelendők. Nagyobb, a szemüreg, orr és felső szájpad közti sebeknél jól bevált a fogorvosok által készített éknek a lőcsatornába helyezése; ilyennel a betegek hamar megtanultak enni, nyelni, beszélni. Felső állcsontdefectusok következtében beállott és arcz-eltorzulást előidézett hegek vértelen lazítása számos kísérlet daczára eddig nem sikerült. Kozmetikai szempontból és az alsó szemhéj hiányánál, hogy a beteg műszemet tudjon viselni, a combról vett fascia darabokat ültetett át. Felső állcsonttöréseknél, ha a fogak révén infectio történik, legkomolyabb következményű genyedések támadhatnak. 2. Adam dr. egyetemi tanár (Berlin): Az orbitán átható lövési sélések mechanikájáról és hatásmódjáról szólva, rámutat arra, hogy ugyanazt a repesztő hatást fejti a löveg a folyadékgazdag orbitára, esetleg a bulbusra, mint az agyvelővel töltött koponyaüregre. A löveg röpútjától kiindulva, az erőhullámok az orbita körüli szöveteket is érik. A felső és alsó fal összenyomódik és az orrmelléküregek vagy az orr sérülvén, a
