Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
81 kább hyperboloid vagy paraboloid felülethez hasonlítható, a nélkül azonban, hogy ezek egyikével teljesen azonos volna. A Gullstrand-féle hályogüvegeket a jénai Zeiss-gyár készíti, áruk aránylag igen magas, a mit úgy theoretikus kiszámításuk, mint technikai kivitelük complikált volta indokol. Rendelésükhöz a Zeiss-gyár kérdőlapokat ad ki, melyeken a fénytörés és annak meghatározási feltételei pontosan kitöltendők. Különösen a próbaüvegnek a szemtől való távolsága, a cylindrikus üvegnek a sphaerikus előtt vagy mögött való alkalmazása, annak távolsága a sphaerikus üvegtől oly tényezők, melyektől az egész rendszer (szem + szemüveg) fénytörő ereje és astigmatismusa nagy mértékben függ s mely adatok alapján a gyár esetről-esetre meghatározza a szükséges üveget. Ezért készen venni ily üvegeket nem tanácsos, mert nagy eltérések merülhetnek fel, melyek az üveg használhatóságát csökkentik. Concav üvegeknél 10—12 D.-án túli fénytörés esetében ezen nyomon nem lehet haladni. Itt akadályként merül fel az üvegnek a magasabb számokkal mindinkább fokozódó kicsinyítő hatása. Mert ha az üveg középpontja nincs is messzebb a cornea tetőpontjától, mint az elülső főgyüjtőpont (13'7 mm.), a mi nem okoz nehézséget a szemüveg alkalmazásában, kicsinyítő hatása mégis van, mert hátrahelyezi a hátsó csomópontot, a nagyítás mértéke pedig ezen pont helyzetétől függ. A kép kicsinyítése pedig két szempontból is bajt okoz: először a tárgyaknak a természetesnél kisebb méretben való látása oly benyomást tesz, mintha azok távolabb volnának, az ítélet szerint azonban nincsenek oly távol, mint a hogy látszanak: ez mint incongruens subjectiv benyomás ismét szédülést okoz. Másodszor a kép kisebbedésével a látásélesség csökken, a minek nagyfokú myopiás szemeknél annál is nagyobb jelentősége van, mert az ily szemeknek amúgy is csökkent látásélességük szokott lenni. 3. ábra. E nehézségen Heitel indirekt úton segített a távcsőszemüveg szerkesztésével. E szemüveg nem egyéb, mint kis nagyítású Galilei-féle távcső (színházi távcső), mely tehát két lencséből áll, egy a szem előtt alkalmazott concav lencséből, mely megfelel a myopia teljes mértékének és egy tőle aránylag rövid távolságban levő convex lencséből, mely úgy van méretezve, hogy a nagyítás kb. 1’3-szeres legyen. A szerkezet a következő előnyöket egyesíti magában: 1. a nagyítási veszteség pótlása, sőt esetleg túlcorrectiója, a minek csökkent látásélesség mellett van nagy jelentősége; 2. messzemenőleg tökéletes anastigmatikus javítás és elrajzolástól való mentesség, a mi itt annál tökéletesebben vihető keresztül, mert a javítást nem kell egyetlen lencsén eszközölni, hanem a két lencséből álló rendszer erre nézve a combinatióknak tág lehetőségeket nyit. A lencserendszer foglalata egyébként a látóteret jóval szű-6
