Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
191 choma-kórház kibővítése czéljából bérbe is vett. Az ágyak számát pedig egyúttal 12-ről 40-re szaporította. A kórház forgalma ez években 250—350 jelentkezett és 150—250 felvett beteg volt. 1910-ben a belügyministerium közegészségügyi osztálya elhatározta, hogy a perlaki trachoma-kórházat szemkórházzá alakítja át, a bérházat örök tulajdonul megveszi, ágyainak számát 45-re szaporítja és vezetőjévé szemész-szakorvost nevez ki. Grósz Emil egyetemi tanár, trachoma-kormánybiztos volt az első, ki látta, hogy a trachoma-kórházak nem felelnek meg czéljuknak. Hogy miért nem, azt a budapesti, szegedi és brassói állami szemkórházak vezetői előttem már több ízben hangoztatták s így én csak ismétlésekbe bocsájtkoznám. Nevezett kórházak betegforgalmának statisztikái fényesen igazolják Grósz tanár felfogásának helyességét, a mihez én még fokozottabb mértékben járulhatok hozzá. Mert míg fentnevezett kórházak nagy városokban, országutak, vasutak és kereskedelmi utak centrumában vannak elhelyezve, addig a perlaki szemkórház egy 5000 lakossal alig biró, országszéli kis községben a Dráva partján foglal helyet, távol minden ország-, vasút- és kereskedelmi úttól. És mégis, mind e hátrányok daczára azt látjuk, hogy a perlaki trachoma-kórháznak Grósz tanár intentiói szerint szem kórházzá való átváltoztatásának már első esztendejében annak forgalma az előző év forgalmának háromszorosára emelkedett. A perlaki m. kir. áll. szemkórház vezetését 1911. év októberében vettem át. Akkoriban a kórház a következő képet nyújtotta. A földszinten a a lépcsőházba nyílt a két ablakos, világos rendelőszoba. E mellett az utczai részen egy háromablakos és egy kétablakos kórterem volt, a mely utóbbiak a közös nappaliba nyíltak. A nappaliból a kis fürdőszobába, egy raktárul szolgáló kicsiny kamrába és az udvarba tekintő kis konyhahelyiségbe lehet jutni. Ez utóbbi egy egyablakos kis udvari szobába nyílik, mely ápolószobául szolgál. A nappaliból ezeken kívül még a lépcsőházba és egy kis verandán keresztül az udvarba is lehet jutni. Az emeleten a földszintiekkel teljesen azonos helyiségek vannak azon különbséggel, hogy a konyhának és az ápolószobának megfelelőleg egy hosszú, keskeny udvari kórterem, a kapubejárat felett pedig egy kicsiny utczai és egy még kisebb udvari szoba foglal helyet, mely utóbbiak elkülönítő szobákul szolgálnak. A földszinti rendelő felett van a vele teljesen azonos nagyságú és fekvésű operálóterem. A kórtermek sem egymással, sem a rendelővel és műtővel nem közlekednek. E két utóbbiba csak a lépcsőházból, a kórtermekbe pedig csak a nappaliból lehet jutni. Ezeken kívül a kincstár még a kórházzal összeépített ház kapubejárata fölött levő hosszú szobát bérli, mely betegszobául szolgált. Úgy a földszinten, mint az emeleten van egy-egy kétrekeszes árnyékszék. Az összes termekben hajópadozat van, a lépcsőház, a kapubejárat, a veranda és az árnyékszékek pedig színes czement-téglákkal vannak kirakva. A vizet az udvaron levő sekély kút szolgáltatta. A helyiségeket petróleummal világítjuk. Részben cserép-, részben pedig öntött vaskályhák fűtik a szobákat. Fűtésül fát használunk, melyet a katastralis holdnyi kertben levő faszínben tartunk.
