Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)

1913-03-23 / 1. szám

109

halmozva. E hártya azonban nemcsak a lapmetszeteken látható, hanem a ferde, illetőleg függőleges metszeteken is. Az utóbbiakon, tekintve, hogy e rostok ferde, illetőleg radiaer lefutással bírnak, csak pontalakú keresztmetszeteik (melyekről még alább fogok szólni), illetve kis darabjaik vannak csak találva. E hártya vastagsága kb. 1/6—1/6-a a Descemethártya vastagságának, a Descemet felé élesen van elhatárolva s a Descemettől egy igen vékony világos sáv felette élesen határolja el, míg felfelé nem bír ily éles határral, itt egyenetlen. Ezen elastikus hártya vastagsága nem egyenletes, lefutásában kisebb ingadozások találhatók. A szaruhártya széli részei felé közeledve pontokra, illetőleg kissé hullámos vonalakra bomlik szét, a melyek a substantia propria felé haladnak, s a melynek mélyebb rétegei itt határozottan sok elastikus rostot tartalmaznak.

1. ábra. Zeiss 4-es objectiv (0'95 apertura), 4-es projectiós ocular. Tartuferi-féle impraegnatio. Emberi szaruhártya. A középső, élesre beállított részben vastag, hosszú, s hullámos lefutású elastikus rostok láthatók. A széli részekben mindenütt kis rostok vannak. A szaruhártya fix sejtjei sötétre impraegnálódtak.

Az elastikus rostoknak a Descemet-hártya előtt való csoportosulása kétségtelen. A függőleges, illetőleg ferde irányú metszeteken a Heldféle festés szerint a substantia propriánál erősebben, az elastikus rostoknál jóval halványabban (Seefelder) festődő Descemet-hártya előtt valamennyi készítményeimen jól látható a rostok eme tömörülése által alkotott hártya, a melynek lefutását követve, a vastagsági ingadozások is könnyen észrevehetők.

Fibrillaris összeköttetéseket a Descemet-hártyával szintén nem sikerült találnom. Az elastikus rostok lefutása nagyjában parallel a szaru-