Szemészet, 1913 (50. évfolyam, 1. szám)
1913-03-23 / 1. szám
97 12 Zirm: Augendruck, Glaukom und Myopie. Archiv für Ophthalmologie, Band 79, Heft 1. 18 Schnabel: Klinische Daten zur Entwickelung der glaukomatösen Exkavation Zeitschrift f Augenh., Bd. 19, 1907. 14 Elschnig: Über physiologische, atrophische u. glaukomat. Exkavation. Heidelb. Kongr. 1907, S. 2 u. Disk. 15 Axenfeld: Über Rückbildung der glaukomat. Exkavation. Heidelb. Kongr. 1910, S. 49 u. Disk. 16 Vossius: Heidelb. Kongr. 1910, Diskussion, S. 49. 17 Gilbert: Ugyanott. 18 Flieischer: Ügyanott. 19 Brückner-. Ugyanott. 20 Fischer M. H.: Augenquellung und das Wesen des Glaukoms. Pflüger’s Arch. f. die gesamte Physiol., Bd. 127. 21 Flappe: Ueber die angebliche druckherabsetzende Wirkung subkonjunktivaler Salzlösungen bei Glaukom. Archiv f. vergleich. Ophthalm., Bd. 1. 22 Wessely: Experimentelle Untersuchungen über den Augendruck usw. Archiv für Augenh. Bd. 60, 19c8. 23 Benedickt: Abhandlungen aus dem Gebiete d. Augenh. 1842. 24 Fuchs: Lehrbuch d. Augenh., 1910. 2ä van der Ffoeve: Indect. by glaucoma haemorrh. Ref. Jahresbericht, 1910. 26 v. Graefe: Beiträge zur Pathologie u. Therapie des Glaukoms. Arch. f. Ophthalm. XV. 3, S. 118-252. 27 Weber A.: Die Ursachen des Glaukoms. Arch. f. Ophthalm. XXIH, 1. S. 1. 28 Pagenstecher H.: Ueber Glaukom. Heidelb. ophthalm. Versammlung, 1877. 29 Wecker: Die Sclerotomie als Glaukomoperation. Klin- Monatsbl. 1871. 30 Waldmann Béla; Az iridectomia befolyása a glaucoma prognosisára 99 hosszabb ideig észlelt eset kapcsán. Szemészet jubileumi száma, 1897. 31 Herzog Irma: A glaucoma ellen végzett iridectomia maradó eredményei 141 hoszszabb ideig megfigyelt eset kapcsán. Szemészet, 1905. 82 Herzfeld Karola: Die Dauererfolge der Iridektomie bei Glaukom in 558 Fällen. Szemészet, 1909. VII. Coloboma .nervi optici egy esetének szövettani leírása. Irta: Waldmann Iván dr., egyet, tanársegéd. A szem fejlődési rendellenességeinek legnagyobb fejezetét a colobomák képezik, melyek a szem különböző rétegeiben előfordulhatnak. Egy része ezen colobomáknak már szemtükörrel is felismerhető elváltozásokban nyilvánul, melyekből a diagnosis minden kétséget kizáró módon megállapítható. A colobomák másik csoportjánál a helyes diagnosis megállapítására más segítő eszközök igénybevétele szükséges; ilyenek a retinalis colobomák, hol a functionalis vizsgálat nyújt kellő felvilágosítást, ilyen továbbá a corp. ciliare-coloboma, hol anatómiai vizsgálatok szükségesek, s végül ide tartoznak az opticus-colobomák is, hol ugyan szemtükörrel látható elváltozások vannak jelen, de épp ezen faja az opticuscolobomáknak az, melynél gyakori a téves diagnosis. Hippel hangsúlyozza, hogy tulajdonképpen a coloboma nervi optici elnevezés sem helyes, mert a szemtükri vizsgálat alapján nem lehet pontosan megállapítani, hogy a látható elváltozásban mennyiben vesz részt az opticus s ennek hüvelyei s így sok opticus-coloboma volt már leközölve, hol tulajdonképpen egy ectasiás chorioidealis coloboma volt jelen, avagy egy kezdődő bulbus-cysta, s csupán az opticus ferde be-7
