Szemészet, 1912 (49. évfolyam, 1-4. szám)
1912-06-30 / 3-4. szám
123 a melyekben réz és 4 olyan esetet, a melyeknél ólomdarabkának a szemben való maradása mellett tűrhető maradt a sérült szem látása 1/9 évtől egész 28 évig terjedő időközben. Vajda dr. a „Szemészet“ 1909. évi 1—2. számában egy esetet közöl, a melynél 42 év óta reactio nélkül egy vasdarabot visel a szemében egy vasmunkás. A budapesti állami szemkórház ambulantiáján a minap jelentkezett cornealis idegen test miatt egy beteg, a kinek a sclerájában 19 év óta egy begyógyult vasszilánk látható és újabban egy olyan, a kinél subconjunctivalisan, részben a sclerában egy kb. 3 mm.-nyi lapos vasszilánk van begyógyulva. A szembe hatoló idegen testek sokfélék, de dominál a vas, azután a réz (különösen kapszlisérülések által), továbbá mész, kavics, üveg, faszilánk, lőpor és sörét. A szembe hatoló idegen test megakadásának helye függ a propulsiv erő nagyságától s a szem további sorsa függ az idegen test bacteriumtartalmától és chemismusától. Steril és chemiailag indifferens idegen test a szemben évekig maradhat reactiomentesen, sőt be is gyógyulhat, a mi különösen vas- és kődarabkára áll. Praun vizsgálatai szerint azonban a vas vagy aczél maga is gyuladást okoz, irishyperaemia, a csarnokvíz elzavaiodása, iritis, hypopyon, iridocyclitis, végül atrophia bulbi következnek be, de bizonyos idő múlva az izgalom maga is megszűnhet. íme a különbség a bakteriológiai és chemiai genyedés között! A vas a szemben a szénsav által oldódik, rozsdásodik s a ferrum-ionok az egész szemben diffundálnak és sajátos ockersárga foltok keletkeznek az irisen és lencsén; ez a siderosis, mely a látást szintén tönkreteszi hemeralopiás panaszok kíséretében. Réz minden esetben heves gyuladást, iridocyclitist okoz, úgy hogy a sérült, rézdarabot magában rejtő szemet részint a fájdalmak, részint a fenyegető sympathiás gyuladás miatt enucleálni kell. Leber és Hippel vizsgálatai szerint az üvegtestbe jutott steril idegen test részint a sülyedése által okoz abscessust (synchysis), részint pedig a chemiai genyedés által üvegtesti homályt (opacitas). Haab vizsgálatai szerint a retinába beágyazott vasdarab körül sárgás-fehér chorioiditikus góczok keletkeznek pigmentlerakodással vagy e nélkül, melyek Hirschberg vizsgálatai szerint a látótérben kiesést mutatnak. Idegen testtel szemben a szem részei között nagy türelmességgel bír a sclera, lencse, üvegtest és a retina, a mit talán ezen szövetek lassú anyagforgalmával lehet megmagyarázni. Azonban a vasat magában rejtő lencse idővel megzavarodik (cataracta siderotica). Hirschberg két esetben észlelt maradandó gyógyulást üvegtestben maradt vasnál, míg a retinán maradtnál tizenötöt. Ha az idegen test szemtükörrel nem látható, a diagnosis nehéz. Ilyenkor a beteg pontos kikérdezése, a sérülés útjának a vizsgálata, a sérülés alakja és természete, az intraocularis vérzés, a látóélesség csökkenése, esetleg légbuborékok az üvegtestben (Hirschberg) adnak világosságot az idegen test jelenlétére. Ha vas jelenlétét gyanítjuk, kitűnő szolgálatot tesznek a sideroscop, elektromágnes s az x-sugár, különösen a Davidson-ié\e stereoscopos felvétel, vagy a lokalizáló Röntgen-apparatus, a hol a lokalizálás trigonometrikus, illetve ábrázóló geometriai alapon
