Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)

1911-12-10 / 3-4. szám

160 útján jutnak a másik szembe s itt specifikus hatást fejtenek ki az iris és corp. ciliare sejt protoplasmájára. Ebben volna szerinte megadva a lehetőség a sympathiás gyuladás létrejöttére. Ezen autocytotoxinok isme­rete azonban még nem teljesen kétségtelen, valószínűtlen továbbá, hogy az így feltételezett kis mennyiségű toxin a másik szemben typikus gyu­ladást idézzen elő. Sokkal plausibilisabb Bail felfogása, mely szerint az uvea-szövet sérült részeinek felszívódása túlérzékenységet idéz elő az egész szerve­zetben, de főleg a homolog szervben s ilyenkor a legcsekélyebb trauma, egy uvealis sejtnek a szétesése is elegendő, hogy anaphylaxiás reactiót, gyuladást váltson ki. Bail theoriája irányította Elschnig-et annak megállapítására, vájjon az uvea-szövet (uvea -f pigment-epithel) bir-e antigenhatással az állati szervezetre? E czélból uvea-emulsiót fecskendett intraperitonealisan állatokba s megfelelő idő múlva a vérsavót antitestekre vizsgálta. Kísérleteiből kiderült, hogy idegenfajú uvea-emulsiónak injiciálása követ­keztében megfelelő antitestek képződnek, melyek complement-köté'si kísérletnél — antigénül uvea-emulsiót használva — lekötik a comple­­mentet. Annak eldöntésére pedig, hogy az uvea-szövet vagy a pigment az, mely itt anaphylaxist okoz: tiszta szempigmenttel is kísérletezett s ez azt mutatta, hogy ezzel szemben is képződnek antitestek, melyek szervi specifitással bírnak. Mindezen kísérleti tanulmányai alapján Elschnig-nek az a véle­ménye, hogy sympathiás gyuladás létrejöttéhez két tényező szükséges: 1. Az uvea sensibilizálása a szétesett és felszívódott uvea-rész antigenhatása által (itt főleg a pigmentnek van szerepe). 2. A szervezetben fennálló anomalia és pedig vagy egy organikus megbetegedés, mint pl. nephritis, diabetes vagy pedig autointoxicatio, avagy constitutionalis megbetegedés. Ha e tényezők egyike hiányzik, sympathiás gyuladás nem léphet fel. E theoriájával Elschnig igyekszik megmagyarázni a sympathicus gyuladás minden sajátosságát. Azon körülményből, hogy bizonyos idő szükséges az antitestek, valamint az anaphylaxia létrejöttéhez és pedig az antitestek képződésé­hez körülbelül 10, az anaphylaxiához körülbelül 20 nap, magyarázza Elschnig azt, hogy a sympathicus gyuladás jelentkezésének legrövidebb ideje 2 hét, leggyakrabbi pedig 4 hét. Ez megokolja Elschnig szerint azt is, hogy az első 14 napon belül enukleált szemen sympathicus gyuladás tünetei nem észlelhetők. E gyuladás ugyanis, mely tulajdonképpen egy anaphylactikus reactio, mindkét szemben körülbelül párhuzamosan fejlődik. A sympathizáló szem enucleatiója a kitört gyuladást — Elschnig szerint — már nem képes befolyásolni és pedig azért nem, mert ha már a sensibilizálás megtörtént, úgy az anaphylactikus reactio kitörését a másik szemen semmi nem befolyásolhatja. A sympathiás gyuladásnak a sérülést követő évek utáni felléptét avval magyarázza, hogy az elsődleges szemben ismét fellobbanó gyula­dás az, mely az uvea anaphylaxiájához vezet, de avval is magyaráz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom