Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-05-08 / 1. szám
127 ametropiát sphaerikus üvegekkel javítottam és lehetőleg kisfokit hengerüveget alkalmaztam. Ha különböző erősségű cylindrikus üvegekkel egyenlő látóélességet érünk el, akkor általában véve azt a leggyengébb cylindrikus üveget adjuk, melylyel a legjobb látóélességet elértük. Kiterjesztettem vizsgálataimat oly irányban is, hogy lehet-e legalább némi támpontot nyerni arra nézve, hogy az astigmatismus objectiv meghatározása után milyen látóképesség várható korrektio előtt és milyen korrektio után, tehát hogy egy-egy faja az astigmatismusnak mennyire javítható ? E czélból összehasonlító táblázatba foglaltam az egyes astigmatismus válfajokat a szerint, a mint azoknál korrektio után 5/s, 5/í, 'V10 stb. visus (Csapodi tábla) volt elérhető. S ha nem is sikerült ennek alapján bizonyos szabályszerűséget találnom, annyi mégis kiderült, hogy általában véve minél kisebb az ametropia és minél kisebb az astigmatismus, annál jobb látóélességet lehet elérni és viszont, minél nagyobb az ametropia és minél nagyobb fokú az astigmatismus, annál nehezebben javítható. Feltűnt azonban e táblázatban az, hogy pl. két különböző egyénnél egyazon alakja az astigmatismusnak nem egyenlően javítható. így pl. összetett ínyopiás astigmatismusnál, hol a függélyesben 4’0 D., a vízszintesben 2'0 D. M.-t határoztam meg objective, egyik egyénnél a látást ß/ö-re, a másiknál csak 5/io-re sikerült javítanom, vagy összetett hypermetropiás astigmatismusnál (I. l'O D. H., 5'0 D. H.) egyik egyénnél b/ö, a másiknál csak 5/io látóélességet értem el, vagy kétfokú egyszerű myopiás astigmatismusnál egyik egyénnél a látást 5/s-re. a másiknál csak 5/7-re javíthattam. Számos példát sorolhatnék még fel, de már e kevés esetből is látható, hogy különböző egyénnél ugyanazon alakú és fokú astigmatismus nem egyformán javítható, mert míg egyik egyénnél a kisebb fokű és kisebb ametropiával párosult astigmatismus jól, addig másik egyénnél csak kevésbé jól és viszont nagyobb fokú és nagyobb ametropiával párosult astigmatismus egyik egyénnél jobban javítható, mint egy másiknál. Ennek okát a szerzők különféleképpen magyarázzák. Már Hess mondotta azt, hogy az astigmatismus nem minden esetében lehet teljes látóélességet elérni, még ha a magasabb hypermetropiával vagy myopiával komplikált alakoktól el is tekintünk. Bárhogy is álljon a dolog, a gyakorló orvosra nézve fontos tudni, hogy általában véve annál jobb látóélesség várható korrektióval, minél kisebb az ametropia és minél kisebb fokú az astigmatismus. Hogy e szabály alól számos kivétel van, azt előbb már kifejtettem. Mügge és mások bizonyos szabályszerűséget kerestek az astigmatismus foka és az elért látóélesség között és azt találták, hogy 1.0 D astigmatismusnál a látóélesség 8/io l-o-1-25 D » 6/io 1-5--1-75 D 5/l0 2’0--3 0 D 4/io 30 D-nál i nagyobb „ 8/io Ilyen szabályszerűséget, legalább az észlelt 100 esetben, nem találtam, mert, mint már fentebb elmondottam, voltak esetek, midőn az astigmatismus 3'0 D-nál nagyob fokú is volt, a látóélesség pedig 3/io-nél jóval kedvezőbb és viszont kisebb, például 2 fokú astigmatismusnál is 4/io-nél rosszabb látóélességet nyertem. Ezeknek az eseteknek száma pedig nem is volt kevés.
