Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-05-08 / 1. szám
124 mutatott eltérést, mi miatt ez eszköz inkább csak tudományos értékkel bir. Ide tartozik a Roth-féle fokok szerint leolvasható és görbíthető astigmoskop is. Mindkettőnek tehát gyakorlati értéke kevés, már csak azért is, mert csupán a cornea két fődélőjében levő különbséget mutatja és azt is csak nagyobb fokú astigmatismusnál. Az astigmatismusnak fordított képben való meghatározása (Schmidt- Rimpler és mások szerint) kissé komplikált és általános gyakorlati elterjedésnek nem örvend. Az egyenes képben való meghatározás egyike a legértékesebb vizsgálati módszereknek. Ez eljárással külön a függélyes és külön a vízszintes délőben határozható meg az egész fénytörő rendszerben a fénytörés. Ezen előnye mellett hátránya, hogy nagy gyakorlatot igényel és nem specialista által talán egyáltalában keresztül sem vihető, sőt még gyakorlott vizsgáló által elért eredmények is némely esetben megbízhatatlanoknak bizonyultak. Az egyenes képben való meghatározással általában jó és megbízható eredményeket lehetett elérnem a legtöbb esetben; voltak azonban esetek, melyekben az astigmatismusnak egyenes képben való meghatározása nagy nehézségekbe ütközött sőt egyáltalában nem sikerült. Ide tartoznak azon esetek, midőn az egyenes képben való meghatározást vagy a beteg nyugtalan tartása, fénykerülése, intelligentiájának kisebb foka vagy a corneán levő finom homályok stb. a pontos vizsgálást lehetetlenné tették. De hogyha a fenti vizsgálati nehézségektől el is tekintünk, még az esetben is megbízhatatlan az astigmatismusnak egyenes képben való meghatározására. Elegendő lesz említenem az astigmatismus fundi-t, melynél egy-egy véredény lefutásában már alig fél papillányi távolságban egész eltérő fénytörést találunk. Több egyén által elért eredmény úgy egymáshoz, valamint viszonyítva a skiaskopiai lelethez igen különböző, míg a skiaskopia segítségével végzett hasonló kísérletnél az eredmény mindig ugyanaz volt. Még nagyobb a különbség, ha astigmatismus myopikus vagy hypermetropikus compositus esetet vizsgálunk. Úgy látszik, hogy a szemtükörnek a vizsgált szemtőli távolságának már csekély — alig V2 cm. — fokú ingadozása idézi elő ez eltérő eredményt. A skiaskopiával a szem fénytörése minden egyes délőben pontosan határozható meg, különösen akkor, ha a pupillát mesterségesen tágítottuk, a mi azonban nem okvetlen szükséges. Nagy előnye a skiaskopiának, hogy mindenki által könnyen elsajátítható, a vizsgáló fénytörésétől független és biztos eredményt nyújt. De más előnye is van a skiaskopiával való vizsgálásnak és Fuchs szavait idézem, midőn azt mondom, hogy a skiaskopia igen egyszerű eljárás, az összes módszerek közül a legkönnyebben tanulható meg és nagy előnye, hogy a vizsgálónak fénytörése és alkalmazkodása nem kell, hogy figyelembe jöjjön. E mellett éppen oly pontos eredményeket ad, mint bármely más módszer. A fentebbiek alapján és tekintettel arra, hogy még oly esetekben is sikerült a skiaskopia segítségével helyes eredményeket elérnem, midőn az egyenes képben való vizsgálás eredménytelen volt, a magam részéről a skiaskopiát minden egyéb eljárás fölé helyezem és nagy előnyeinél fogva astigmatismus vizsgálásánál megbecsülhetetlen vizsgálati módszernek tartom.
