Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-05-08 / 1. szám
19 virulens, vastag tokkal biró pneumococcusokkal fertőződött, a specifikus serumtherapia kedvező ideje kevés óra múlva elmúlt. Minél hamarább injiciáljuk a a specifikus serumot, annál kedvezőbb a kilátás a gyógyulásra. Ha az ulcus serpens már egyszer kifejlődött, akkor a serumtherapiának szűk szerepe van, ennek oka az, hogy a szarúhártyába, annak sajátos táplálkozási és vérkeringési viszonyainál fogva, kevés antitest megy át. Toxinok segélyével, melyeket jól lehet tetszés szerinti dosisokban adagolni, tanulmányozható a szarúhártya ezen sajátsága. Römer diphtheriatoxint intracorneálisan fecskendezett be és utána antitoxint különböző utakon juttatott a szervezetbe és azt találta, hogy az antitestek az edénynélküli szarúhártyába bejutnak; tehát ennek alapján lehetséges a cornea betegségeinek serumtherapiája. Römer nemcsak qualitative, de quantitative is vizsgálta az antitesteknek a szarúhártyába való bejutását. Nem tudjuk, hogy ulcus serpensnól mekkora serumadagot injieiáljunk, hogy a védőanyag a szarúhártyába jusson, azt sem tudjuk, hogy milyen úton jut az antitest legjobban és leggyorsabban a véredény nélküli szarúszövetbe. Diphtheriatoxinokkal pontosan lehet ily kísérleteket végezni, de ulcus serpensnél nehéz ily quantitativ megállapítás, mert itt élő és szaporodó baktériumokkal szemben végezzük a vizsgálatokat. Arra kell törekednünk, hogy a következő kérdéseket tisztázzuk: vájjon nem érünk-e el jobb eredményeket, ha nagyobb adagot használunk a serumból ? Igaz, hogy a serum drága, de ily gonosz szembajnál ez nem képezhet akadályt. Kérdés, hogy nagy dosis nem árt-e; a tapasztalat szerint csak malignus eseteknél hat rosszul, a hol még cauterisatio sem tudja megállítani a folyamatot. Tekintetbe kell továbbá venni, hogy vannak az ulcus serpensnél baktériumtörzsek, melyeket a pneumococcusserummal nem lehet befolyásolni. Az általános immunizálás mellett a szemnél még a lokális immunizálás is rendelkezésünkre áll. Römer az ulcust poralakú, száraz serummal hinti be, sőt subconjunctiválisan és intracorneálisan hígított serumot is injiciál. A serumot intracorneálisan jól tűri a szem és a serum jól fel is szívódik. Az emberi szarúhártyába 1/io cm8 serumot lehet befecskendezni, utána a szarúhártya zavaros lesz, de csakhamar feltisztul. Pneumococcusserum alkalmazásánál tehát a következőket kell figyelembe venni: 1. Magas értékű serumot kell előállítani. 2. Nagy adag adandó. 3. Lokálisan sernmpor alkalmazandó. 4. Intracorneálisan serum injiciálható. 5. Subconjunetivális injectio végezhető. (Deutsche med. Wochenschrift 1909. november 11.) Bock dr. A Wright-l'éle opsoninteclinika alkalmazása a szemészetben, különösen a szem tubercnlotikus megbetegedéseinél. IP. Stock, (lieber die Anwendung der Wright’schen Opsonintechnik in der Augenheilkunde, speziell bei tuberculösen Erkrankungen des Auges.) Szerző mielőtt saját vizsgálatai eredményéről beszámol, röviden elmondja Wright-nak az opsoninra vonatkozó elméletét. Wright kimutatta, hogy a phagocytosis a serumban foglalt bizonyos anyagoktól függ, mely anyagok nem a leukoeytákat, hanem a mikroorganismusokat befolyásolják. Ezen anyagokat Wright opsoninnak nevezi. Kimutatta, hogy az opsonin mennyisége a vérben változó és hogy ezen mennyiséget mesterségesen szaporítani és csökkenteni is lehet; ezen anyagok elősegítik a phagoeytosist; mivel pedig a phagocytosis Wright véleménye szerint azonos a gyógyulással, azért az orvos fontos feladata, hogy a gyógyulást igyekezzék elősegíteni az által, hogy az opsonin mennyiségét a vérben mesterségesen emelje. Opsonin nemcsak hogy van a vérben, hanem specifikus is. Az még nyilt kérdés, hogy a normál és immun vérben levő opsonin azonos-e, sőt az sem bizonyos, hogy az opsonin azonos-e a most 2
