Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)

1910-05-08 / 1. szám

16 IRODALOM-SZEMLE. Keratitis disciformis és herpes corneae néhány esetében észlelt glaukomás tensiofokozódás. Erdmann a Zeitschrift für Augenheilkunde XXII. kötetében keratitis disciformis és herpes corneaehez hasonló észlelt 3 esetéről referál, mely esetekben a corneabántalmat hosszantartó tensiofokozódás kisért. Mindhárom esetben igyekezett Erdmann pilokarpinnal, illetőleg eserinnel a tensiót a normálisra leszállítani. Ez azonban mindössze csak egy esetben sikerült. Egy esetben punctio corneaet végzett, a melynek azonban tartós hatása nem volt, a miért is ezt a műtétet iridektomia követte, a mely után az intraoculáris nyomás állandóan a normális határok közt maradt. A 3. esetben a csarnokviz pungálása és Eserin becseppegtetése eredményezte a tensiocsök­­kenést. A pungált csarnokvizet analysisnek vetette alá és ezen vizsgálat kiderí­tette, hogy annak fehérjetartalma egy esetben a rendesnek 3-szorosa, a másik esetben pedig még annál is többb, 4-szerese. Ezen esetek kapcsán igyekszik Erdmann az intraocularis nyomás e fokozó­dását megmagyarázni. A csarnokvíz ezen dús fehérjetartalmának tulajdonítható-e a secundaer glaucoma olyképpen, hogy a csarnokviz ezen abnormis fehérjetartalma követ­keztében elfolyása (exosmosisa) megnehezíttetett, másrészt pedig a csarnokzug elzáratik. A punctio gyógyító hatása abból magyarázható, hogy a colloid fehérje­tömeget eltávolítja és hatalmas ingerként hat a nedvkeringés viszonyainak meg­változtatására. A csarnokvíz dúsabb fehérjetartalma különböző gyuladásoknál (serosus iritiseknél), valamint nagyobb vérzések és genytömeg ellenére nagyon gyakran nem okoznak tensiofokozódást. Ezt Erdmann úgy magyarázza, hogy ilyen glau­­comátokozó gyuladásoknál a csarnokviz erős colloidalkata nehezíti meg tete­mesen a filtratiót egyrészt, másrészt pedig glaucomás praedispositiót vesz fel (hypermetropia). A secernálás abnormitását ideges behatásnak tulajdonítja. Ezen abnormitás nyilvánulhat hypersecretióban (bár a tensiofokozódást inkább retentio okozza), ellenkező esetben hyposecretio, a midőn is múló hypotonia lép fel. Valóban fordulnak elő esetek keratitis disciformisnál, melyek rövid ideig tartó tensiocsökkenéssel járnak. Valószínű az is, hogy múló tensioemelkedés is gyakoribb, de kisfoki! lévén, kikerülheti az orvos figyelmét. Erdmann a corneá­­nak ezen gyuladását, a mely ankatomiailag szövetnecrosisnak bizonyult, nem baktériumok által okozottaknak tartja, hanem, úgy mint az abnormális seeer­­nálást is innervatiós zavarnak tulajdonítja és a keratitis disciformist inkább ideges betegségnek és nem baktériumosnak tartja. Ungar-Herz féld Karola dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom